Wikipédia

Dunakorzó

sétálóutca a pesti Duna-parton

A Dunakorzó Budapesten, a Duna bal partján, a Belvárosban, a felső Belgrád rakpart Széchenyi lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszán található gyalogos zóna, a helyiek és a turisták körében is kedvelt sétálóutca. Ötcsillagos szállodák (InterContinental, Marriott, Sofitel), éttermek, kávézók, kiülős bárok és kaszinók szegélyezik.

  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Dunakorzó
A Vigadó térnél, a háttérben az Erzsébet híd és a Gellért-hegy
A Vigadó térnél, a háttérben az Erzsébet híd és a Gellért-hegy
Közigazgatás
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
VárosrészBelváros
Létrejötte19. század második fele
NévadóDuna
Korábbi neveiKorzó
Nevezetes épületeiPesti Vigadó, Magyar Tudományos Akadémia
Földrajzi adatok
Hossza1 km
Elhelyezkedése
Dunakorzó (Budapest V. kerülete)
Dunakorzó
Dunakorzó
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 02′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakorzó témájú médiaállományokat.

Innen nyílik a legszebb kilátás a Budai Várnegyedre, a Citadellára, a Gellért-hegyre és az említett két Duna-hídra. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep vízi- és légiparádét és az esti tűzijátékot is érdemes innen nézni. A korzón műalkotás és műemlék épület is található, például a Kiskirálylány bronzszobra, a Pesti Vigadó és Széchenyi István szobra a Magyar Tudományos Akadémia előtti Széchenyi téren. A világörökség listáján szerepel.

Története szerkesztés

Az első Duna-parti házsor, avagy a Duna-sor az északi városfal és a Duna-parti rondella lebontása után, a maitól beljebb épült ki. Az épületek előtt egy széles sétány, az előtt pedig egy lapos rézsű vezetett le a Duna medréig. Ezt előbb a Duna Gőzhajózási Társaság kezdte el feltölteni, miután a saját hajói számára a Széchenyi lánchíd pesti hídfőjének mindkét oldalán kétszer 345 méter hosszú partfalat épített 1853–1859 (más források szerint: 1853–1857) között. Ezt folytatta azután Pest városa – az 1840-es években meghatározott szabályozási vonalnak megfelelően – 1857–1861 között a Magyar Tudományos Akadémia és a Zoltán utca között, majd 1864–1867 között az Eötvös tér és a Eskü tér (Március 15. tér) között, végül 1870–1876 között a Zoltán utca és – az azonos időben megépülő – Margit híd között alakították ki az árvízvédelmi rendszert és ezzel a mai balparti rakpartot is. A rézsűt a kőfalak mögött feltöltötték és új teleksort alakítottak ki, így ezek beépítésével a Duna-sor egységes klasszicista képe megbomlott, mert a kétemeletes házsor elé négy-öt emeletes neoreneszánsz házak épültek.[1][2][3]

A felső, Lánchíd felőli végén az Eötvös tér már a kezdetektől fogva egy kisebb, parkosított terecske volt. Erre nézett Stein Náthán (Stein Aurél apja) bérpalotája, amelyet 1867–1871 között építettek fel korai eklektikus stílusban. A szomszédos telken a Pesti Lloyd Társulat és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde közös épületét húzták fel Kolbenheyer Ferenc, valamint Benkó Károly építészek tervei alapján. A következő épület Thonet-ház néven vált híressé és ebből a háztömbből ez az egyetlen amely még ma is áll. Az 1871-ben elkészült épületet koraeklektikus, itáliai reneszánsz stílusban ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal építészek tervei alapján, Hauszmann Alajos vezetésével építették fel. Ennek déli homlokzata a Vigadó előtti térre néz.[4]

A tér szemközti oldalán az 1870-es években építették fel a az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMÁBT) székházát Frey Lajos építész tervei alapján, eklektikus stílusban. A székház érdekessége a homlokzatán lévő Atlasz-szobrok voltak. A szomszédos telken az ezzel egyidőben épülő Thonet házat is tervező Szkalnitzky–Koch páros tervei alapján egy 302 szobás szállodát építtetett az Első Magyar Szálloda Rt. Az épületet 1871-ben fejezték be, és Grand Hotel Hungária néven nyitották meg. Valamivel korábban készült el az ettől délre eső szomszédos telken az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítójának, báró kisteleki Lévay Henriknek négyemeletes, eklektikus lakóháza. A háztömb déli végét Heinrich István kétemeletes bérháza zárta le, ami 1866-ban került átadásra.[4]

1872-re Buda felől nézve a Duna-part egységes képet mutatott. A két háztömböt két parkosított tér zárta le és a kettő között középen ugyancsak zöldfelület, a Vigadó-tér volt látható.

A hotelek előtereként szolgált a romantikus korzó, amelynek mentén nem kevesebb mint kilenc, a folyamra néző kávéház is működött, többnyire teraszos jelleggel. Közkedvelt volt az egész városban, de egyre több belföldi, illetve külföldi turista is bejárta.

A sétány és az alsó rakpart között az 1896-1900 között épült 498 méter hosszú viadukton a villamos közlekedés 1904-ben indult meg a 16-os villamos formájában, amelynek 16A jelzésű betétjáratát 1942-ben számozták át a jelenlegi 2-esre.[5] (Az utoljára 1995-ben felújított viadukt valójában egy felüljáró és támfalak ötletes kombinációja. A villamospálya alatt eredetileg raktárnak épült, alacsony belmagasságú, díszes szegecselt vasoszlopokban és acélgerendákban bővelkedő termek sorakoznak.)

A szállodasor szerkesztés

Budapest ostroma 1945-ös pusztításait a jelentősebb épületek közül egyedül a Bristol és a ma is álló Thonet-ház élték túl.[6] 1969-ben készült el az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza, a Hungária, a Bristol, illetve a Carlton szállodák helyére a Hotel Duna InterContionental (ma Marriott Hotel).[7] 1981-ben a Ritz helyére a Forum Hotel (ma Intercontinental) és végül az Eötvös téren, a Trieszti Általános Biztosító Társaság székház és a Lloyd palota romjainak telkére az 1982-ben átadott Hyatt szálloda épült fel (ma Sofitel).[8] A korzó 1983 óta díszburkolatos sétálóutca.[9]

A Dunakorzó épületei szerkesztés

Régi szállodák, bérpaloták szerkesztés

Cím Név Építés ideje Tervező Stílus Kép Megjegyzés
Széchenyi István tér 9. a Magyar Tudományos Akadémia székháza 1862–1865 Friedrich August Stüler neoreneszánsz az épület napjainkban is áll  
Széchenyi István tér 5–6. Gresham-palota (ma: Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest) 1905–1907 Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek szecessziós az épület napjainkban is áll  
Széchenyi István tér 3-4. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza (ma: Belügyminisztérium) 1905 Quittner Zsigmond szecessziós az épület napjainkban is áll  
Akadémia utca 1. István Főherceg szálló[10] 1833 ifj. Zitterbarth Mátyás klasszicista az épület átalakítva ma is áll [1]
Széchenyi István tér 7–8. Európa szálló[11] 1830 n. a. klasszicista ? 1862-ben bontották le [2]
Vigadó tér 2. Redoute 1829–1833 Pollack Mihály klasszicista 1848–49-es forradalom és szabadságharc során pusztult el; helyére épült a Pesti Vigadó  
Vigadó tér 2. Pesti Vigadó 1859–1865 Feszl Frigyes romantikus az épület napjainkban is áll  
Angol Királynő Szálló 1792–1793 Hild József klasszicista 1940-ben bontották le, hogy új irodaházat építsenek a helyére, de ez a háború kitörése miatt meghiúsult és a helyén épült fel 1950–52 között az UVATERV székház  
Belgrád rakpart 33. Hungária Nagyszálló 1870-es évek eleje n. a. eklektikus ? A II. világháború háború alatt megsérült, azt követően lebontották.  
Stein Nathan János gabonakereskedő bérháza 1867–1871 Gottgeb Antal eklektikus elbontva: 1910 k.[12]  
(bal oldali épület)
Lloyd-palota (I.) 1828 Hild József[13] klasszicista a II. világháborúban elpusztult a tetőzete, ezért 1948-ban elbontották  
Lloyd-palota (II.) / Az új Lloyd-palota[14] 1869–1872 Kolbenheyer Ferenc, Benkó Károly eklektikus 1872 és 1911 között a Budapesti Áru- és Értéktőzsde székháza – nem azonos a másik Lloyd-palotával  
(jobb oldali épület)
Vigadó tér az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza 1870-es évek Frey Lajos eklektikus  
Belgrád rakpart 33. Lévay Henrik bérháza (1896-tól a Bristol szálloda része, 1948-tól Duna szálló)[12][12] n. a. n. a. eklektikus ? A II. világháború háború alatt megsérült, 1948 után Duna szálló néven 1960-ig üzemelt tovább. 1969-ben bontották el.  , [3] (jobb oldali kisebb épület)
Belgrád rakpart 33. Heinrich István bérháza (1896-tól a Bristol szálloda része, 1928-tól Carlton szálló néven ismét önálló)[12] 1870-es évek előtt n. a. eklektikus ? A II. világháború háború alatt megsérült, azt követően lebontották.  , [4]
Ritz Szálló, később Duna Palota[15] 1910–1913, Fellner Sándor és Sós Aladár neobarokk Stein Nathan János gabonakereskedő bérháza helyére épült; elpusztult: 1945  
Thonet-udvar[16] 1871 ifj. Koch Henrik, Szkalnitzky Antal neoreneszánsz az épület napjainkban is áll; nem azonos a Thonet-házzal (Váci utca 11/A) [5]
Március 15. tér 6. Osztálysorsjáték Palota 1898–1899 Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr eklektikus elpusztult: 1945 [6]

Modern épületek szerkesztés

  • Forum Hotel, ma InterContinental Budapest szálloda (épült: 1981), 1052 Budapest Budapest Apaczai Csere J. u. 12-14. – a Ritz Szálló helyén áll[12]
  • Duna InterContinental, ma MARRIOTT Budapest, 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 4. – a Hungária, Bristol és Carlton szállodaegyüttes helyén áll[12]

Galéria szerkesztés

  •  
    A Korzó 1890 körül
  •  
    1890-es kép a Rakpartról és a Korzóról
  •  
    Az 1989 óta a korláton ülő Kiskirálylány szobra

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  2. ↑ Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán - Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940-41. évi árvizek
  3. ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  4. ↑ a b Egy kultikus hely szegélye: a Duna-korzó eltűnt épületeinek nyomában (magyar nyelven). pestbuda.hu. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  5. ↑ Petrány Máté - Budapest elköszönhet a magyar villamosoktól, a Ganz-korszakból CAF lesz (Totalcar, 2023.11.25.)
  6. ↑ Duna korzó – egykor.hu
  7. ↑ Flepkó Dominik – Egy kultikus hely szegélye: a Duna-korzó eltűnt épületeinek nyomában (pestbuda.hu, 2019.07.26.)
  8. ↑ Földesi László – Volt egyszer egy Atrium Hyatt (ttghungary.hu, 2019.09.15.)
  9. ↑ Duna korzó Eötvös tér– Zöldkalauz ismertető Archiválva 2022. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  10. ↑ https://varosvedo.hu/2020/08/17/a-regi-istvan-foherceg-szallo-tortenete/
  11. ↑ https://mandadb.hu/tetel/587009/Europa_Szallo
  12. ↑ a b c d e f https://pestbuda.hu/cikk/20210505_a_duna_korzo_hires_szallodasora_a_millennium_eveben_indult_fejlodesnek
  13. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210313_amikor_a_lloyd_palotaban_dolt_el_az_orszag_sorsa
  14. ↑ https://falanszter.blog.hu/2013/03/01/a_magyar_titanic_a_pesti_szallodasor_nyomaban
  15. ↑ nem azonos a másik Duna Palotával (Zrínyi utca 5.)
  16. ↑ https://egykor.hu/budapest-v--kerulet/thonet-udvar/2775

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunakorzó&oldid=26825155”