Duna menti síkság

(Dunamenti-síkság szócikkből átirányítva)

A Duna menti síkságot észak felől a Dunazug-hegyvidék, a Dunakanyar hegyvidéke és a Cserhátvidék, délen a Drávaköz, keleten a Duna–Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék szegélyezi, nyugaton Mezőföld, Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék alkotja határait. A terület a Duna hajdani árterét foglalja magába.

Duna menti síkság
Galériaerdő Szigetszentmiklósnál
Galériaerdő Szigetszentmiklósnál
ElhelyezkedésAlföld
Besorolásközéptáj
Fontosabb településekVác, Dunakeszi, Budapest, Dunaharaszti, Solt, Kalocsa, Baja, Mohács
Földrajzi adatok
Terület5235[forrás?] km²
Lakott terület12,6 %
Vízterület396 km²
Legmagasabb pont251 m
FolyóvizekDuna
RésztájegységekVác–Pesti-Duna-völgy, Pesti-hordalékkúpsíkság, Csepeli-sík, Solti-sík, Kalocsai-Sárköz, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík

A Duna menti síkság ártéri síkság melynek kialakulása a Duna folyónak köszönhető. Tengerszint feletti magassága 84 és 251 méter között változik.[1] Domborzata hullámos síkság, melynek kialakulása a névadó folyó környezetformáló hatásának (erózió, akkumuláció) köszönhető. A tájra jellemző lápos mocsaras, ártéri területeket a Duna szabályozása és lecsapolások következtében szinte teljesen megszűntek. Mára főként mezőgazdasági területek, települések, legelők, gyepek és ártéri erdőrészek alkotják. Ez alól egyedüli kivételek a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna–Dráva Nemzeti Park területe, ez utóbbiban található az ország legnagyobb erdei ártere a Gemenc.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Más forrás szerint (mme.hu) tengerszint feletti magassága: 93-103 m.

Források szerkesztés