Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal

vasútvonal

A Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal egy olyan MÁV vasútvonal volt, ami fizikailag sohasem létezett, mégis volt forgalom rajta. A vonal mentén lakók kárpótlása érdekében vonatpótló járatok vitték az utasokat normál vasúti személy- és árudíjszabások alapján. Ezt a furcsa vasúti járatot abban az időben „gumivasút”-nak gúnyolták.[1]

Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal
Baja vasútállomása, a vonal tervezett végpontja
Baja vasútállomása, a vonal tervezett végpontja
Nyomtávolság:1435 mm
BSicon BHF.svg 0 Dunapataj
BSicon HST.svg 1 Dunapataj szövetkezeti bolt mh.
BSicon BHF.svg 6 Ordas
BSicon BHF.svg 10 Géderlak
BSicon BHF.svg 13 Dunaszentbenedek
BSicon BHF.svg 15 Uszód
BSicon BHF.svg 21 Foktő
BSicon BHF.svg 27 Kalocsa belváros
BSicon HST.svg 28 Kalocsa kórház mh.
BSicon BHF.svg 29 Kalocsa
BSicon STRf.svg Kalocsa kórház mh.
BSicon STRf.svg Kalocsa belváros
BSicon BHF.svg 36 Bátya
BSicon HST.svg 40 Bátya alsószállás mh.
BSicon BHF.svg 46 Fajsz
BSicon HST.svg 48 Oroszpuszta mh.
BSicon BHF.svg 53 Dusnok
BSicon HST.svg 54 Dusnok víziszárnyastelep mh.
BSicon HST.svg 55 Borsoshátpuszta mh.
BSicon HST.svg 58 Szántópuszta mh.
BSicon BHF.svg 64 Sükösd
BSicon HST.svg 66 Sükösd malom mh.
BSicon BHF.svg 67 Érsekcsanád
BSicon HST.svg 75 Baja külső mh.
BSicon BHF.svg 78 Baja Béke tér MÁV
BSicon BHF.svg 80 Baja

Az 1870-es években a MÁV Budapest-Belgrád-vasútvonalának tervezésekor két nyomvonaltervezet született: Az egyik Kalocsa és Baja felé, míg a másik KiskunhalasSzabadka útirányon át vezetett. A talajviszonyok figyelembevételével a vasút végül az utóbbi irányba épült ki, a mai Magyarországhoz tartozó része a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal. Kiskőrösről szárnyvonalat vezettek Kalocsára, mely a fővonallal egy időben épült meg, átadásuk is egy napon, 1882. december 5-én volt.

A dunamenti települések vasúthálózatba kapcsolása továbbra is megoldatlan maradt, így az a helyiérdekű vasúttársaságok feladatává vált. 1902-ben nyílt meg a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj helyiérdekű vasútvonal, mely Kunszentmiklós-Tass állomáson zsákvonalként csatlakozott a hálózathoz. Bár az építtetők terveiben szerepelt a Bajáig tartó folytatás megépítése, nem tudták a vonalat meghosszabbítani a Duna árterének tőzeges talaja miatt.

A vasút ötlete a Rákosi-korszakban került elő újra: 1951-ben tervbe vették a megépítését. Az alépítmény építésébe bele is kezdtek, viszont a munkát később leállították (feltehetően pénzhiány miatt). 1956 nyarán Bebrits Lajos közlekedési miniszter bejelentette, hogy a vasútvonal megépültéig annak forgalmát közúton bonyolítják le. 1956. szeptember 9-én indult meg a forgalom a „minta-vasúton” azaz a Gumivasúton.[2]

A vonal így hivatalosan vasútvonalként létezett, belekerült a menetrendbe, az útvonalon közlekedő buszokon vasúti díjszabással, vonatjeggyel lehetett utazni. A járatokat az Autóközlekedési Tröszt üzemeltette. A teherforgalmat tehergépkocsik bonyolították le, szintén MÁV díjszabással. Érdekes módon megkülönböztették itt is a megállóhelyeket és az állomásokat – az állomások általában átalakított magánházak voltak. A helyiek gumivonatnak nevezték a gumivasút vonalán közlekedő buszokat. A forgalom az 1960-as években szűnt meg.[3]

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. [1], vasutas.eoldal.hu
  2. A „gumivonat” története
  3. Az 1967-ben kiadott 'Magyarország helységnévtára szerint hivatalosan még létezett a vonal — de rövidebb útvonalon: Dunapataj és Kalocsa között közvetlenül az 51-es úton, és nem Ordas–Foktő kitéréssel.

ForrásokSzerkesztés