Wikipédia

Dvorák Ede

(1861–1920) építészmérnök

Dvořák Ede (Más írásmód szerint: Dvorzsák, vagy Dworák, Oravica, 1861. október 19. – Budapest, Ferencváros, 1920. augusztus 23.)[1] építészmérnök.

Dvorák Ede
Született1861. október 19.
Oravicabánya
Elhunyt1920. augusztus 23. (58 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert (ma már nem fellelhető)
IskoláiPécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda, Bécsi Műszaki Egyetem
Munkái
Jelentős épületeiRómai katolikus templom, Munkács; József Szanatórium, Gyula; Savaria Múzeum, Szombathely; Széchenyi gyógyfürdő, Budapest; Községi fürdő, Szerencs. Lakóházak Budapesten: Sztehlo-villa, Saxlehner-villa, Haggenmacher-ház.
A Wikimédia Commons tartalmaz Dvorák Ede témájú médiaállományokat.

Életútja szerkesztés

Dvořák József és Rathberger Anna fiaként született. Ikertestvére Dvorák Hubert mérnök, mozdonyszerkesztő.[2] A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanodában folytatott tanulmányai[3] után Bécsben járt műszaki egyetemre, ahol építész diplomát szerzett.[4] Tanulmányai után Budapesten telepedett le. Czigler Győző irodájában kezdett tevékenykedni, akivel egészen a mester 1905-ben bekövetkezett haláláig, összesen 21 évig együtt dolgozott.[5] A legtöbb, Cziglernek tulajdonított épület tervezésében részt vett.

Már mestere mellett is részt vett különféle építészeti pályázatokon, így például 1893-ban ő nyerte a Magyar Mérnök- és Építész Egylet által, gróf Teleki Géza kérésére kiírt lelencház pályázatot, ahol az első díjas tervén kívül még egy pályaművét is megvásárolták.

1888-tól Czigler tanársegédje volt a Magyar Királyi József Műegyetemen, az ókori építészeti tanszéken. 1900-ban honosíttatta az oklevelét,[4] és már ebben az évben adjunktussá lépett elő. A mester utolsó munkáinál, így például a műegyetem chemiai épületének tervezésénél nagyon fontos szerepet kapott, hiszen az ekkor már betegeskedő Czigler egy közjegyzőileg hitelesített meghatalmazásban állandó helyettesének nevezte ki.[6] Főnöke halála után átvette a Múzeum körút 37. szám alatt működő, egykori Czigler iroda irányítását, továbbá fél évig az ókori építéstan oktatást a műegyetemen. Czigler utódja, Nagy Virgil mellett is rövid ideig megtartotta adjunktusi tisztjét, azonban 1908-ban abbahagyta a munkát az egyetemen, és teljes erejét a tervezésnek szentelte.

Átvéve az iroda vezetését, első önálló éveiben az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt, amelynek végső terveit Dvořák Gerster Kálmánnal közösen készítette el.

Tagja volt – többek között – a Steindl céhnek és az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak.[7]

58 éves korában, nőtlenül hunyt el, gyomorfekély következtében. A Kerepesi úti temetőben (Fiumei Úti Sírkert) helyezték örök nyugalomra.

Legfontosabb művei szerkesztés

Dvorák Ede munkái
Sorszám Leírás Cím Építés éve Kép
1. Lelencház pályaterve.[8] 1893
2. Vereckei határemlékkő.[9] Szobrász: Balduzzi Andrea. (Jelenleg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban található.) Bereg vármegye. 1894-1896
3. A Keleti pályaudvar előtti Baross Gábor szobor talapzatának tervezési munkája. Szobrász: Szécsi Antal.[10] Budapest. 1898
4. Czigler Győző síremléke. Szobrász: Kiss György. Budapest, Fiumei Úti Sírkert. 1905
5. Veress Pálné szobrának talapzata. Szobrász: Kiss György.[11] Budapest. Eredetileg az Erzsébet téren állt, napjainkban a Veress Pálné utcában található. 1906
6. Római katolikus plébániatemplom. (A munkát Czigler Győző kezdte el.)[12] Munkács 1904-1905
7. József Szanatórium. (Czigler Győző kezdte el.)[13] Gyula 1904-1905 után
8. Savaria Múzeum. (Czigler Győző kezdte el. Befejezését díjtalanul vállalta.)[14] Szombathely, Kisfaludy Sándor utca 9. 1905-1908
9. Széchenyi gyógyfürdő (A tervezést Czigler Győző kezdte el. Dvořák Ede Gerster Kálmánnal közösen fejezte be.) Budapest XIV. Állatkerti körút 9-11. 1909-1913
10. Római katolikus plébániatemplom. Átépítési, bővítési munkálatok.[15] Sátoraljaújhely 1910
11. Dr. Sztehlo Aladárné villája. Budapest XI. Mányoki út 6/a. 1908-1909
12. Saxlehner Kálmán villája. Budapest XI. Ménesi út 21. 1908-1909
13. Községi fürdő.[16] Szerencs 1910
14. Haggenmacher Oszkár lakóháza. Budapest I. Városmajor utca 32/c.-Csaba utca 18/a. 1914-1915
15. A Fővárosi Sörfőző Rt. épületei. (Szivattyúház, kazánház, szénsiló, kerítés.) Budapest X. ker. Maglódi út 47. 1916

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 4770/1920. folyószáma alatt.
  2. ↑ Születésük időpontja azonos. Dvorák fivérekről: A két Dvorák. Pécsi Napló, 18. évf. 99. sz. 1909. 05. 01. 5. o.
  3. ↑ A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1881–82. tanév végén, 24. o.
  4. ↑ a b Honosított oklevelek tulajdonosai. Építő Ipar – Építő művészet, 55. évf., 25-26. sz.; 1931. 07. 15.; 113. o.
  5. ↑ Fővárosi Közlöny, 16. évf. 30. sz. 1905. 04. 11. 526. o
  6. ↑ Fővárosi Közlöny, 16. évf. 30. sz. 1905. 04. 11. 526. o. és A kir. József műegyetem. Építő Ipar, 28. évf. 38. sz. 1904. 09. 18. 277. o.
  7. ↑ Az iparművészet 1896-ban – Millenniumi emlékkönyv (1897) 418. o.
  8. ↑ Építő Ipar. 17. évf. 886. sz. 1893. 12. 28. 37. rajzmelléklet, 95. o.
  9. ↑ A mű- és középítési szakosztályok rendkívüli ülése. Építő Ipar. 18. évf. 912. sz. 1894. 06. 27., 326. o.
  10. ↑ Baross Gábor szobra. Műszaki Hetilap. 22. évf. 49. sz. 1898. 12. 04., 385-386. o.
  11. ↑ Veress Pálné szobra. Pesti Napló. 57. évf. 122. sz. 1906. 05. 05., 9. o.
  12. ↑ A munkácsi r. k. uj templom. Lehoczky Tivadar: Munkács város új monográfiája, Munkács, 1907, 173–184.
  13. ↑ A József-szanatórium Gyulán. Építő Ipar, 32. évf. 15. sz. 1908. 04. 12. 162. o.
  14. ↑ Savaria Múzeum. [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 22.)
  15. ↑ Templom-fölszentelés. Budapesti Hírlap. 30. évf. 217. sz. 1910. 09. 13. 18. o.
  16. ↑ Községi Fürdő, Szerencs

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dvorák_Ede&oldid=26922382”