Dzsámi (költő)
perzsa költő
Dzsámi, teljes nevén Mevlana Abdurrahmán Dzsámi (perzsául: نورالدین عبدالرحمن جامی; 1414. augusztus 18. – 1492. november 17.) az utolsó híres középkori perzsa költő.
| Dzsámi | |
 | |
| Élete | |
| Született |
1414. augusztus 18. Dzsámi |
| Elhunyt |
1492. november 17. (78 évesen) Herát |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei |
Juszuf és Zulikha Khirednámeh i Iszkender Nafahát ulunsz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsámi témájú médiaállományokat. | |
ÉleteSzerkesztés
Dzsámi a horászáni Dzsám faluban született, nevét is innen kapta. Fiatalon a Timurida Abú Szaid perzsa szultán udvaránál szolgált Herátban. Ugyan foglalkozott a miszticizmussal, de nem mondható misztikus költőnek racionális megközelítései miatt. Igen termékeny költőként, valóságos perzsa polihisztorként ismert, aki a költészet mellett teológiával, nyelvészettel és egyéb tudományokkal is foglalkozott. 34 prózai és 16 költői munkája van.[1]
MűveiSzerkesztés
Nevezetesebb költői művei:
- Szubhát ol. Abrár ('A jámborok olvasója') erkölcsi oktató költemény[1]
- Tuhfát ol. Ahrár ('A nemesek ajándéka'), erkölcsi oktató költemény[1]
- Szalman és Abszál a görög irodalomból kölcsönzött meséjű jelképes kis eposz[1]
- Juszuf és Zulikha, Dzsámi leghíresebb műve. Az idős költő megkapó bensőséggel és valódi keleti szenvedéllyel rajzolja Zulikha szerelmét a bibliai József iránt, aki a muszlim hagyományban a férfiúi szépség netovábbja[1]
- Medzsnun és Leila, a keleti Rómeó és Júlia története[1]
- Khirednámeh i Iszkender ('Nagy Sándor bölcsesség-könyve'), amely a nagy makedón hódítóval foglalkozik[1]
- Egyéb lírai költemények[1]
Prózai munkái sorából kiemelendők:
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). Dsámi, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 11.
További információkSzerkesztés
- Shah, I.: A szufi út, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Bp. (1998)
