Dzsáti (buddhizmus)
A dzsáti (szanszkrit és páli - "születés") a buddhizmusban az új élő entitás megjelenése a szanszárában (létkerék).
Dzsáti (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
magyar | születés |
angol | birth |
páli | dzsāti |
szanszkrit | dzsāti |
burmai | ဇာတိ (MLC:) zàtḭ |
kínai | (hagyományos:) 生 |
japán | shō (kandzsi:) 生 |
khmer | ជាតិ (UNGEGN:) chéatĕ |
szingaléz | ජාති |
tibeti | skyed.ba |
thai | ชาติ (RTGS:) chat |
vietnámi | sinh |
szójegyzék • jegyzet • tárgymutató |
A dzsáti a buddhista tanításokban a következő értelmezésekben szerepel:
- a négy nemes igazságon belül a dukkha (szenvedés) egyik aspektusa
- a függő keletkezés tizenkét láncszemből álló oksági láncolatának 11. láncszeme.
A négy nemes igazságban
szerkesztésA négy nemes igazság tanításokban a dzsáti a dukkha (szenvedés) egyik aspektusa. Például a A tan kerekének elindítása szutta (SN 56):[1]
„Ím, szerzetesek, az arija igazság a szenvedésről. Szenvedésteli a születés (dzsáti) is, az öregség is, a betegség is és a halál is. Szenvedésteli a kellemetlennel együtt lenni és a kedvest nélkülözni. Szenvedésteli az is, ha a kívánság nem teljesül. Röviden, szenvedésteli a sajátítás öt törzsöke.” |
(fordította: Páli fordítócsoport)
Ajahn Sucitto magyarázata a születéssel járó szenvedéseket (dukkha) buddhista nézőpontból:[2]
- Hogyan nehéz a születés, illetve hogyan tartalmazza a szenvedést? Nos, a szülés fizikai fájdalommal jár és a születés maga egy bizonytalan birodalomban való megjelenés. A csecsemők észrevehetően szenvednek: a világrajövetel kétségbeejtő és rémisztő élmény lehet. A lények többsége számára, beleértve a ma élő embereket a földön, a garantált tápláltság végét jelenti és a túlélésért folytatott küszködés kezdetét. Még azon kiváltságos emberek számára is, akik gazdag társadalmakban élnek, a születéssel egy olyan élet kezdődik, amelyben a fizikális kényelmetlenség garantált, a komfort, a tulajdon és az egészség fenntartásának és védelmezésének igényével együtt. Mindegyik esetben a születés egyértelmű rövid- vagy hosszútávú következménye a halál és az elkerülhetetlen leromlás. Ezért a születéssel járó bármely öröm mögött ott van a szenvedés vagy stressz, amely előbb-utóbb meg fog történni. A születés úgy is tekinthető, mint “a nem teljesült”, amely teljesülésre vágyik. A születés tehát a szükségletek fellépésének a kezdete.
A függő keletkezés tizenkét tagú láncolatában
szerkesztés
|
A dzsáti a tizenegyedik, azaz az utolsó előtti a függő keletkezés tizenkét-tagú oksági láncolatában. Az alapja a létesülés (bhava), valamint az öregkor és a halál (dzsarámarana) függvényét képezi. Tehát, amint valaki megszületik, elkerülhetetlenül meg fog öregedni és végül meg fog halni.
A születés formái
szerkesztésA hagyományos buddhista elgondolás szerint a születésnek négy formája létezik:[3][4]
- születés tojásból (szanszkrit: aṇḍaja अण्डज; páli: aṇḍaja; kínai: luansheng 卵生; tibeti: gong-skyes གོང་སྐྱེས་) — mint a madarak, halak vagy hüllők;
- születés méhből (szanszkrit: jarāyujā जरायुजा; páli: jalābujā; kínai: taisheng 胎生; tibeti: mngal-skyes མངལ་སྐྱེས་) — mint az emlősök többsége és egyes világi dévák;
- születés nedvességből (szanszkrit: saṃsvedajā संस्वेदजा; páli: saṃsedajā; kínai: shisheng 濕生; tibeti: drod-skyes དྲོད་སྐྱེས་) — valószínűleg azokra az állatokra vonatkozik, amelyek tojásai mikroszkópikus méretűek, mint például a kukac, amely a rothadó húsban jelenik meg;
- születés átalakulással (szanszkrit: upapāduka उपपादुक; páli: opapatika; kínai: huasheng 化生; tibeti: rdzus-skyes རྫུས་སྐྱེས་) — csodás keletkezések, mint a dévák többsége.
A buddhista példázatokban
szerkesztésA dzsáti a szenvedés (dukkha) egy aspektusaként jelenik meg Buddha legelső példázatában, a A Dharma kerekének forgásba hozása című szuttában:
„És ez a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés (dzsáti) is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés; röviden: minden (az öt aggregátum), ami a léthez köt, szenvedés.[5]” |
Máshol a páli kánonban Buddha bővebben kifejti (például SN 12.2 - SN 12.2 Paṭicca-samuppāda-vibhaṅga Sutta - A Függő Keletkezés elemzése), hogy "És mi is hát a születés? Az ilyen vagy olyan csoportba tartozó különféle lények születését, világra jöttét, leszármazását, létrejöttét, felbukkanását, a halmazok összeállását, és az érzékszervi képességek megszerzését hívjuk születésnek."[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A tan kerekének elindítása. a-buddha-ujja.hu. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ Ajahn Sucitto 2010, 37. o.
- ↑ 佛學問答第三輯
- ↑ Bot Thubten Tenzin Karma és újjászületés
- ↑ www.a-buddha-ujja.hu - SN 56.11 Dhammacakkappavattana Sutta - 1. A Tan kerekének elindítása, fordította: Vekerdi József - olvasva: 2015.02.10.
- ↑ Lásd például: SN 12.2 (Thánisszaró, 1997) és DN 22 (Thánisszaró, 2000).
Külső hivatkozások
szerkesztésForrások
szerkesztés- Piyadassi Thera (ford.) (1999). Dhammacakkappavattana Sutta: Setting in Motion the Wheel of Truth (SN 56.11). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn56/sn56.011.piya.html.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Paticca-samuppada-vibhanga Sutta: Analysis of Dependent Co-arising (SN 12.2). - "Access to Insight" - https://web.archive.org/web/20060512063953/http://www.accesstoinsight.org/canon/sutta/samyutta/sn-12-002-tb0.html.
- Thanissaro Bhikkhu (ford.) (2000). Maha-satipatthana Sutta: The Great Frames of Reference (DN 22). - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.22.0.than.html.
- Ajahn Sumedho (2002). The Four Noble Truths, Amaravati Publications
- Ajahn Sucitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching, Shambhala
- Bhikkhu, Thanissaro (1997). Tittha Sutta: Sectarians, AN 3.61 - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an03/an03.061.than.html
- Bodhi, Bhikkhu (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A New Translation of the Samyutta Nikaya, Wisdom Publications, Boston, ISBN 0-86171-331-1
- Rahula, Walpola (2007). What the Buddha Taught, Grove Press, Kindle Edition
- Trungpa, Chogyam (2009). The Truth of Suffering and the Path of Liberation, Shambhala
- Tulku, Ringu (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion