Eősze László

(1923–2020) magyar zenetörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Eősze László (Budapest, 1923. november 17.Budapest, 2020. augusztus 17.) magyar zenetörténész, zongoraművész. A Bulletin szerkesztője. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Bizottságának tagja volt. A zenetudományok kandidátusa (1988).

Eősze László
Életrajzi adatok
Született1923. november 17.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt2020. augusztus 17. (96 évesen)[5][6]
Budapest[5]
SírhelyFarkasréti temető
Iskolái
Pályafutás
Díjak
Tevékenység
  • zenetörténész
  • zenetudós
  • zongorista
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1931-ben kezdett zongorázni tanulni. 1933–1941 között a budapesti Szent István Gimnázium diákja volt. 1934–1944 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanulója is volt. 1941–1945 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. 1944–1947 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt; mesterei: Horusitzky Zoltán (1903–1985), Walter Gieseking és Elly Ney voltak. 1955–1957 között a Zeneműkiadó lektora, 1957–1961 között főszerkesztője, 1961–1987 között zenei-irodalmi vezetője, 1966–1967 között igazgatója volt. 1973-tól a Liszt Ferenc Társaság alapító és tiszteletbeli tag, 1991–2006 között társelnöke, 2008-ig elnökségi tagja volt. 1973–1974 között Rómában volt olasz állami ösztndíjjal. 1975–1995 között a Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára volt. 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Kutatási területe Kodály Zoltán életműve, Liszt Ferenc-dokumentumok, valamint az opera története.

Szülei: Eősze Rezső (1882–1927) postaellenőr és Kovács Janka (1886–1983) postaellenőr voltak. 1948 októberében feleségül vette Kerényi Károly professzor leányát, Kerényi Katalin tanárnőt. Hamarosan megszülettek gyermekei: 1951-ben László fia, 1955-ben Anna Katalin nevű lánya. 1983-ban ismét házasságot kötött: Szilléry Margit lett a felesége.

Temetése a Farkasréti temetőben történt.[7]

Főbb művei

szerkesztés
  • F. Liszt und die deutsche Romantik (1945)
  • Kodály Zoltán élete és munkássága (1956; angolul: Budapest-London, 1962; németül: Budapest-Bonn, 1964; japánul: Tokió, 1970)
  • Kodály Zoltán élete képekben (1957)
  • Az opera útja (1960; szlovákul: Pozsony, 1964; második kiadás: 1972)
  • Giuseppe Verdi (1961)
  • Kodály Zoltán élete és művészete (1962)
  • Giuseppe Verdi életének krónikája (1966; németül és magyarul)
  • Kodály Zoltán (1967)
  • Richard Wagner életének krónikája (1970; németül: Budapest, 1972; 3. javított, bővített kiadás: 1983)
  • Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (1971; angolul: Budapest-London, 1971; németül: 1971)
  • Kodály Zoltán életének krónikája (1977; oroszul: 1982)
  • 119 római Liszt-dokumentum (1980)
  • A századforduló eszmei áramlatainak hatása Kodály zeneszerzői egyéniségének kibontakozására (1988)
  • Kodály időszerűsége (1995)
  • Örökségünk Kodály (válogatott tanulmányok, 2000)
  • Kodály Zoltán származása és családja (2007)
  • Kodály Zoltán életének krónikája; 2. jav., bőv. kiad.; EMB, Bp., 2007
  • Intermezzo. Élet- és korrajzféle; Magyar Művészeti Akadémia, Bp., 2015
  • Trisztán és Aida. Séták az opera világában. Válogatott tanulmányok; Holnap, Bp., 2015
  • Intermezzo II. Epizódok; MMA, Bp., 2017

Díjai, kitüntetései

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981.
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988.
  • Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009.
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  • Élet és mű. Zenetudományi tanulmányok. Emlékkönyv Eősze László tiszteletére; szerk. Ittzés Mihály; EMB, Bp., 2013