ESRO–1B (BOREAS) technológia műhold.

ESRO–1B
Indítás dátuma 1969. október 1.
Indítás helye Vandenberg légitámaszpont, 5. indítóállás
Hordozórakéta Scout B
COSPAR azonosító1969-083A
SCN04114

KüldetésSzerkesztés

Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO) (European Space Research Organisation) több tudományos műholdat épített, amelyeket amerikai hordozórakétákkal juttattak pályára.

Feladata, pályasíkjából adatokat szolgáltatni az északi-fény jelenségének vizsgálatával.

JellemzőiSzerkesztés

Az ESRO megbízásából építette a Laboratoire Central de Telecommunications, üzemeltette az ESRO.

Megnevezései: ESRO–1B; ESRO–1B (European Space Research Organization); Boreas; Borealis; COSPAR: 1969-083A. Kódszáma: 4114.

1969. október 1-jén a Vandenberg légitámaszpontról, az SLC–5 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Scout–B (S172C) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája 92 perces, 86 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 291 kilométer, az apogeuma 389 kilométer volt.

A hordozórakéta 4. fokozata technikai okok miatt nem tudta az eredeti pályába emelni. Felépítése, szolgálata megegyezik a ESRO–1A műholdéval. Formája henger, tömege 80 kilogramm. Forgás-stabilizált, mágnesesen igazítva a Föld mágneses tengelyéhez. Az űreszköz felületét napelemek borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását kémiai akkumulátorok biztosították.

Mérőműszerei:

  1. átáramló részecskék mennyiségének- és energiájának mérése ,
  2. északi-fény jelenségének vizsgálat, hajnali fotózással,
  3. Naptevékenység által keletkezett protonok jelenlétének, energiájának, hőmérsékletének rögzítése,
  4. elsődleges kozmikus sugárzás mérése,
  5. mikrómeteorok (nagyobb, kisebb) jelenlétének ellenőrzése,
  6. az áramló részecskék, a galaktikus kozmikus sugárzás színképelemzése,

1969. november 23-án 52 nap (0,14 év) után a légkörbe és megsemmisült.

ForrásokSzerkesztés

  • ESRO–1B. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  • ESRO–1B. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  • ESRO–1B. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. március 8.)