Wikipédia

Ebergőc

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Ebergőc (németül: Börgötz) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Ebergőc
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Ebergőc címere
Ebergőc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Szabolcs (független)[1]
Irányítószám9451
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség144 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 48″, k. h. 16° 48′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 48″, k. h. 16° 48′ 42″
Ebergőc (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Ebergőc
Ebergőc
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Ebergőc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebergőc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Soprontól 25 kilométerre keletre, Kapuvártól 20 kilométerre nyugatra helyezkedik el. Aránylag kis közigazgatási területtel bíró község, mindössze két közvetlen szomszédja van: nyugat felől Nagylózs, délkelet felől Röjtökmuzsaj településekkel határos, a többi égtáj felől pedig az előbbiek valamelyikéhez tartozó lakatlan külterületek határolják.

Megközelítése szerkesztés

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel a központja csak egy útvonalon, a 86 104-es számú mellékúton érhető el, az északi határszélén húzódó 8612-es út irányából. Közigazgatási területét érinti még, lakott részeitől kissé távolabb az M85-ös autóút és a 8627-es út is.

Vasútvonal a községen nem halad át, autóbusszal Sopron és Répcelak irányából érhető el.

Története és mai élete szerkesztés

 
Utcarészlet

Ma ismert első okleveles említése 1343-ból való „Eburgheuch” írásmóddal. A középkorban az Ebergőc család birtokolta, tőlük Nagy Lajos király hűtlenség miatt elvette és a Kanizsayaknak adományozta. Később újra az Ebergőczieknek szolgált a falu, míg a család kihalt. Az újkorban a Viczay és a Széchenyi családé volt. A 19. század végétől a Solymossy család volt a környék birtokosa.

Középkori temploma az 1683-as törökdúlás idején erősen megrongálódott, 1697-ben még omladozónak mondta falait az egyházi látogatás jegyzőkönyve. 1713-ban és 1766-ban fagerendásnak írták le, ez az adat azért feltűnő, mert a hajó boltozata emlékeztet a fertőszéplakira, amely 1728 körül épült. Lehet, hogy a falu az 1766 után egy maradi kőművessel építtette újjá a barokk, egyhajós, elválasztott szentélyű, egytornyú templomot. A Szent Imre templom berendezéséből a 18. században készült a szószék, 1770 körül a mellékoltárok, a 19. század első felében a hagyomány szerint a soproni domonkos templomból származó orgona, második felében pedig a főoltár. A műemlék jellegű út menti szobrok közül 1720-ban készült a Pieta szőlőindás oszloppal, amely a temetőbe vivő úton látható, 1798-ban a templom előtti kereszt Szűz Máriával, 1810–1820 között az ugyancsak a templom előtt álló Mária szobor a gyermek Jézussal, amely a kismartoni kegyszobor másolata.

A két világháború 37 ebergőci hősi halottat követelt. Emléktábla őrzi nevüket a templom bejáratánál. Az ebergőci templom tetőzetén teljes felujítást végeztetett el a helyi egyházi képviselői testület, Solymos Mihály plébánossága alatt. 2009 őszén pedig a külső teljes homlokzat felújítása történt meg, az akkori lehetőségek szerint, a régi iskola eladási árából és a hívek szervezőkészségéből. Sajnálatos módon a helyi lakosok egy forinttal sem támogatták a felújítandó épület megőrzését, inkább a régről megőrzött világot kívánták erre a célra felhasználni.

A két világháború között 2-3 család birtokolt 18 kat. holdat, 4 család gazdálkodott 15 kat. holdon, a többieknek ennél kevesebb földjük volt. Az 1920-as években leégett a falu, ezután épült át először. A második átépítés a 60-as évekre tehető, új ház viszont alig épül. Az 1950-es évektől a 80-as évekig főleg a fiatalok hagyták el a falut, többnyire a közeli városok vonzóbb munkalehetőségei miatt. A lakosság lélekszáma az utóbbi 10 évben stagnál. 1959-ben alakult meg az ebergőci „Új Barázda” termelőszövetkezet. Később a röjtökmuzsaji, majd a nagylózsi szövetkezet részévé lett.

Közigazgatásilag először Röjtökmuzsajhoz, majd Fertőszentmiklóshoz tartozott a falu. 1990-ben nyerte vissza önállóságát, amelyet a továbbiakban is szeretne megtartani. A Fertő-menti településekhez való közelsége miatt Ebergőc is tagja a Fertőmenti Önkormányzatok Kistérségi Szövetségének. A falu földjei termékenyek, a leggyakrabban termesztett növények a kalászosok, a kukorica és a répa. Az erdők közelsége, az erdőkkel való körülvettség miatt gyakoriak a vadkárok. A főként nyugdíjasok lakta kisközségben szinte mindenki saját szükségleteinek kielégítésére termel. Az állatokkal foglalkozók száma évről évre csökken. A falukép az utóbbi években javult, rendezettek a közterületek, s csak néhány gazdátlan ház akad. A közintézmények régiek, lehetőség szerint rendben tartottak. Víz, villany, gáz, telefon van, a közművek kiépítettek, mindenki számára hozzáférhetőek. Az utak és a járdák folyamatos karbantartása, javítása viszont a jelen és a jövő elodázhatatlan feladata.A faluban élelmiszerbolt és italbolt is működött, de ezek a sorozatos fizetési hiányosságok miatt bezártak, így jelenleg csak a környező falvakban van bolt és kocsma.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Both József (független)[3]
  • 1994–1998: Both József (független)[4]
  • 1998–2002: Both József (független)[5]
  • 2002–2006: Both József (független)[6]
  • 2006–2010: Both József (független)[7]
  • 2010–2014: Both József (független)[8]
  • 2014–2019: Szabó Szabolcs Imre (független)[9]
  • 2019-től: Szabó Szabolcs (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
163
162
163
168
145
144
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 3,9% németnek, 2% románnak, 0,7% szerbnek mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73%, református 3,9%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 7,9% (13,8% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Források szerkesztés

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Kelemen Endréné cikkének felhasználásával.

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b Ebergőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ebergőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ebergőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. ↑ Ebergőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. ↑ Ebergőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. ↑ Ebergőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. ↑ Ebergőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. ↑ Ebergőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  10. ↑ Ebergőc Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ebergőc&oldid=26225558”