Főmenü megnyitása

Eckhardt Tibor

kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő

Pozsonyi Eckhardt Tibor (Makó, 1888. október 26.New York, New York, USA, 1972. szeptember 10.) kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő, a két világháború közti magyar politika egyik vezető alakja.

Eckhardt Tibor
Eckhardt Tibor 1931-ben
Eckhardt Tibor 1931-ben
Született Eckhardt Tibor
1888. október 26.[1]
Makó
Elhunyt 1972. szeptember 10. (83 évesen)
New York[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus, országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉletpályájaSzerkesztés

A nemesi származású pozsonyi Eckhardt család sarja. Atyja, pozsonyi Eckhardt Oszkár (18531902), földbirtokos, anyja, ábránfalvi Ugron Róza (1864–?) volt. Eckhardt Oszkár 1882. február 26.-án nemesség átruházásában és a "pozsonyi" előnév adományozásában részesült az uralkodótól; Eckhardt Oszkár, nagybátyja révén, Posonyi Ferenc makói polgálmester révén, nemességet szerzett.[3] Apai nagyszülei, Eckhardt Vilmos (18221874), százados, makói birtokos, és Pozsonyi Jozefa asszony. Anyai nagyszülei ábránfalvi Ugron Lázár (18121884), Főrendiház tagja és Felső-Fehérmegye főispánja, és sárdi Simén Rozália (1827-1916) voltak. Eckhardt Tibornak két testvére volt: pozsonyi Eckhardt Vilmos (18891923),[4] és pozsonyi Eckhardt Mária (18921970),[5] akinek a férje csiktusnádi Betegh Sándor (18711918) volt.[6] Egyedül Eckhardt Tibor fia, ifjabb Eckhardt Tibor vitte tovább a pozsonyi Eckhardt családot.

1897–1903 között a makói József Attila Gimnázium diákja volt.[7] Eckhardt 1908-ban szerzett jogi doktorátust a budapesti egyetemen, majd vármegyei tisztségviselőként dolgozott. 1918-ban Torda-Aranyos vármegyében főszolgabíró és az úngy nevezett önkéntes karhatalom parancsnoka. 1919–1920 között az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormányok sajtóügyeit irányította. 1922-ben a Keresztény Kisgazdapárt jelöltjeként került be a parlamentbe. A szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alapítója és vezetője, majd a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt egyik vezetője, és a Magyar Revíziós Liga alelnöke lett. 1930-ban a kormánypártból kiváló Független Kisgazdapárthoz csatlakozott, majd 1932-1940 között annak elnöke volt. 1931-től újra országgyűlési képviselő lett. 1934–1935 között Magyarország népszövetségi főmegbízottja volt. Eckhardt Tibor jó viszonyt ápolt több képviselőtársával, például a legitimista boldogfai Farkas Tibor, gyulai Gaál Gaszton országgyűlési képviselőkkel.[8][9]

Miután 1940-ben lemondott a pártelnökségről, Horthy Miklós kormányzó, valamint Teleki Pál miniszterelnök megbízásából az USA-ba utazott, hogy a német orientáció ellensúlyozására kapcsolatokat építsen ki az angolszász hatalmakkal. Soha nem tért haza. 1945 után az antikommunista emigráció egyik vezéralakja, a Magyar Nemzeti Tanács egyik megszervezője volt.

Sírja a makói római katolikus temetőben található.[10]

Eckhardt Tibor a párbajozóSzerkesztés

Vitéz jákfai Gömbös Gyula és magyarfeleki Feleky Géza kőzött párbajt tartottak 1924. szeptember 6.-én szombat délelőtt 10 órakor a lovag Santelli-féle vívóteremben. Segédek voltak Feleky részéről dr. Rácz Vilmos és dr. Klúr Zoltán, Gömbös Gyula részéről Zsilinszky Endre és Eckhardt Tibor. Gyulai Gaál Gaszton (1868–1932) nagybirtokos, politikus, egy időben a képviselőház elnöke, 1931. augusztus 8.-án délelőtt a Ferenc József laktanya lovardájában pisztolypárbajt vivott dr Szilágyi Lajos országgyűlési képviselővel. Szilágyi Lajos ugyanis Gaál Gaszton országgyűlési felszólalása után sértő kifejezéseket tett a független kisgazdák vezérére, amiért gyulai Gaál Gaszton, pozsonyi Eckhardt Tibor és boldogfai Farkas Tibor utján azonnal provokáltátta Szilágyit. Szilágyi Lajos viszont Dinich Ödönt és Rassay Károlyt provokáltatta két közbeszólás miatt.

Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő és Borbély-Maczky Emil Borsod vármegye főispánja 1932. június 4.-én kardpárbajt vivtak a Fodor-féle vivóteremben. A párviadalra az adott okot, hogy Eckhardt egy politikai természetű vita folyamán nem fogadta el vitéz Borbély-Maczky Emil kézfogását. Borbély-Maczky, aki évekkel ezelőtt kitűnő vivő volt, a párbajban jelentéktelen vágást kapott. A párbajozó felek a párbaj után kezet fogtak és kibékültek egymással.[11][12] Eckhardt Tibor és vitéz Szalay László országgyűlési képviselők 1936. június 7.-én a budapesti Rákosi-féle vivótereinben kardpárbajt vívtak; egy parlamenti összeszólalkozás miatt lovagias ügy keletkezett. A párviadal során vitéz Szalay László a jobbkezén és a könyökén, Eckhardt Tibor pedig a vállán laposvágást kapott.[13]

Házasságai és leszármazottjaiSzerkesztés

Eckhardt Tibor feleségül vette a nemesi származású kézdivásárhelyi Vásárhelyi Erzsébet (Lili) (*1893. április 26. +Nyáregyháza, 1963. február 2.), akinek a szülei kézdivásárhelyi Vásárhelyi László és bellusi Baross Mária voltak. Hamarosan el is váltak. Következő nejével, báró aszdi Podmaniczky Ilona (Ellen) (*Budapest, 1896. szeptember 28.– +Denver, 1981. október 13.) kisasszonnyal, Budapesten 1925. július 15.-én kötött házasságot. Podmaniczky Ilona szülei báró aszódi Podmaniczky Gyula (18551920), császári és királyi kamarás, magyar királyi huszárőrnagy, helyettes államtitkár, és Kőnig Zsófia (18561938) voltak. Eckhardt Tibor és báró Podmaniczky Ilona frigyéből egy fiú- és egy leánygyermeke születet:

Eckhardt Tibor a második nejétől is végül elvált és elvette Judy Dwyer (†New York, 1966. október 23.) asszonyt, akitől nem született gyermeke.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  3. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 504. oldal
  4. Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Eckhardt Vilmos
  5. Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Betegh Sándorné Eckhardt Mária
  6. Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Betegh Sándor
  7. Gera Tibor: A makói gimnázium 100 éve, 1895-1995. Makó, 1995.
  8. Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)1931-04-11 / 29. szám
  9. Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)1931-08-08 / 179. szám
  10. Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. Makói Múzeumi Füzetek, 83.
  11. Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)1932-06-05 / 128. (2941.) szám
  12. Magyar Országos Tudósító, 1934. június/21934-06-15 [103]
  13. Magyar Országos Tudósító, 1936. október/21936-10-28 [150]

ForrásokSzerkesztés

  • Britannica Hungarica
  • Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. Makói Múzeumi Füzetek, 83.
  • Gecsényi Lajos: Ady emigráció kísérlete a múlt értékelésre - Az Eckhardt ügy.