Ecsődi Ákos
Ecsődi Ákos (Pusztaalmás-Naszály, 1902. december 27. – Budapest, 1983. szeptember 5.) magyar festőművész, rajztanár.
| Ecsődi Ákos | |
| Született | 1902. december 27. |
| Elhunyt | 1983. szeptember 5. (80 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festőművész, rajztanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1925) |
| Kitüntetései | Nemes Marcell-díj (1927) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/4-2-48)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ecsődi Ákos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Szülei: Ecsődi Antal és Komornik Melinda voltak.[4] A Komárom vármegyei Pusztaalmás-Naszályon született, de nyolcéves korában a család Budapestre költözött. A Képzőművészeti Főiskola növendéke lett, Csók István osztályába került. Negyedévesként a mester tanársegédje lett, továbbképzősként két évig saját műteremben dolgozhatott. Az Újság című lap szerint: „Csók István növendékei közül Ecsődi Ákos a legkülönb”. 1925-ben tanári oklevelet szerzett. 1927–1928 között fél évet Párizsban töltött tanulmányúton; ezt a Szinyei Társaság ösztöndíja tette lehetővé számára. 1928-ban és 1930-ban kollekcióval szerepelt az Ernst Múzeumban. Törzstagja lett az Új Művészek Egyesületének, tagja a KÉVE festő-csoportnak; műveit a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban és a Tavaszi Szalonban is kiállították. Festményeit bemutatták a New York-i chicagoi magyar kiállításon is.
32 évesen kezdett el rajzot tanítani, először a fővárosi Werbőczy Gimnáziumban oktatott hat éven át. 1940-ben került a makói főgimnáziumba. A tanítás felemésztette minden energiáját, festésre csak vasárnap jutott ideje. 1947-ben és 1949-ben helyi művészek társaságában mutatták be képeit. A városban töltött évei alatt előadásokat tartott, tanulmányokat írt, szakfelügyelőként is dolgozott.
1952-ben megszűnt a rajzoktatás a gimnáziumokban, ezért két évig általános iskolákban tanított. 1954-ben családi körülményei miatt visszatért Budapestre, ahol egészen 1968-ig tanított. 1983-ban hunyt el.
Ismertebb képei szerkesztés
- A budapesti déli összekötő vasúti híd
- Csendélet teáskannával és merőkanállal[5]
- Gyöngysoros nő
- Májusfa
- Párkák
- Piroskalapos nő
- Tanárok
Díjai szerkesztés
- Szinyei-díj
- Szinyei Merse Pál Társaság ösztöndíja
- Nemzeti Szalon elismerő oklevele
- 1927: Nemes Marcell-díj
Egyéni kiállításai szerkesztés
- 1928, 1930 – Ernst Múzeum, Budapest
- 1975 – József Attila Könyvtár és Múzeum, Makó
- 1987 – Fővárosi Művelődési Ház, Budapest • Fészek Klub, Budapest
- 1996 – Árkád Galéria, Budapest (emlékkiállítás)
Válogatott csoportos kiállítások szerkesztés
- 1923 – Magyar egyetemi és főiskola hallgatók országos szöv. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1924 – Magyar Képzőművészeti Főiskola kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
- 1927 – Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon
- 1929 – KÉVE XX. kiállítása, Nemzeti Szalon
- 1930 – Munkácsy Céh, III. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • UME II. kiállítása, Nemzeti Szalon
- 1932 – Ernst L. és Lázár B. tiszteletére rendezett jubileumi kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest.
Művei közgyűjteményekben szerkesztés
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születése bejegyezve a naszályi állami születési akv. 70/1902. folyószám alatt.
- ↑ Csendélet teáskannával és merőkanállal – hektár.sztaki.hu
Források szerkesztés
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés
- Festői művészpályák in Makó története 1920-tól 1944-ig (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.) Makó, 2004 ISBN 963-03-3391-0
