Edda Művek

Magyar rockegyüttes

Az Edda Művek (1983-ig Edda Művek Miskolc, az 1985-től Edda Művek Magyarország) Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven,[1] majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól lett Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett.[forrás?] Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi zenekarok egyeduralmát.[forrás?]

Edda Művek
Az Edda 2007-ben
Az Edda 2007-ben
Információk
Eredet Magyarország
Aktív évek 1974-1977, 1977-1983, 1985-napjainkig
Műfaj rock, hard rock, blues-rock
Kiadó MHV
Hungaroton
Auto-Foto Kft.
Hammer
Magneoton
MI-5 Records
Pataky Management
Tagok
Pataky Attila
Alapi István
Gömöry Zsolt
Kicska László
Hetényi Zoltán
Korábbi tagok
Kun Péter
Slamovits István
Zselencz László
Barta Alfonz
Csapó György
Fortuna László
Mirkovics Gábor
Csillag Endre
Donászy Tibor
Pethő Gábor
A teljes névsor a Tagok fejezetben olvasható.

Az Edda Művek weboldala
SablonWikidataSegítség

TörténetSzerkesztés

A kezdetek (1973-1977)Szerkesztés

Két miskolci egyetemista, Halász József (zenekarvezető, dobok) és Ferenczi Zoltán (szólógitár) már 1972-ben megkíséreltek létrehozni egy együttest, de erre csak 1973-ban került sor, amikor létrejött a Griff, az Edda elődje. A zenekarnak nem volt kifejezett irányvonala, mindenféle zenét játszottak, amit csak a közönség hallani szeretett volna. Az egyetemi E/6-os kollégium próbatermében kezdtek el játszani, majd nemsokára az egyetemi Boci bárban (ma Rockwell Klub) léptek fel. A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ-szervezet kulturális bizottságától kapták. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket, és nemcsak a városban, hanem szerte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. A zenekar harmadik állandó tagja Beély Katalin lett, Ferenczi Zoltán barátnője, aki korábban csak csellón játszott, itt viszont basszusgitáros lett.

Néhány hónap elteltével úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a zenekar névválasztása. A három tag ekkor sorshúzással kívánt dönteni: a Griff mellett a Falatrax néven gondolkodtak, de Ferenczi Zoltán talált egy könyvet édesapjának a könyvei közt, melynek címe alapján lettek végül Edda. (Érdekesség, hogy Riskó Géza "Edda Művek" című könyvében a név eredetére egyéb magyarázatok is találhatóak. Beély Katalin azt mondta el itt, hogy Halász József apósának a könyvei közt volt, másutt pedig az szerepel, hogy Halász Józsefné Miklós Rózsa talált rá a nevezett könyvre egy antikváriumban). Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az úgynevezett "ifjabb Edda", melyet Gábor Ignác fordított magyarra. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a kulturális pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Benito Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok című könyvet, s sikeresen érveltek az új nevük mellett.

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyeket alig lehet nyomon követni. Első énekesük Zsiga Zoltán volt (tőle alkoholproblémái miatt váltak meg), majd Fodor Attila (Foci), kiválásával - bevonult katonának - pedig Pataky Attila. A Miskolci Egyetem E/6-os kollégiumának pincehelyiségében tartott meghallgatásán dőlt el, hogy beválasztják. Nem sokkal később egy billentyűssel bővültek, Fancsik Zoltán személyében, akit nem sokkal később Deák Ákos váltott. Pataky Attila kivételes személynek számított, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után - középtávfutó volt - élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A záróvizsgákkal azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. Beély Katalin, az együttes egyetlen női tagja később rádiós szerkesztő lett. 1974 őszén Halász József Zalaegerszegre költözött, de még előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését. A zenekar nevének tulajdonjoga feleségére szállt át, aki ezt később Patakynak adta át.[2]

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Pataky mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik József bevonult katonának, a helyére Csapó György került a Reflexből. Csapó volt akkoriban az egyetlen ORI vizsgás zenész, ráadásul szintén Amati dobfelszerelésen játszott, mint Sucu. Szepcsik bevonult katonának, majd leszerelt, de nem tért vissza a csapathoz, mert két héttel később meghalt leukémiában. Elődje, Halász József szintén rákban hunyt el 1980-ban, az ő emlékére íródott 1985-ben az Emlékezni (egy régi jó barátra) című dal.

A „bakancsos” Edda (1977–1983)Szerkesztés

 
Az Edda Művek tagjai 1979-ben, balról: Zselencz László, Csapó György, Pataky Attila, Slamovits István, Barta Alfonz

1977-ben kereste fel Pataky a Budapesten albérletben élő Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a kemény rock felé fordulnak. Ennek érdekében változtattak a néven is, innentől lettek Edda Művek. A miskolci zenekarokból kiválogatták a legjobb zenészeket, amolyan szupercsapatot hozva ezzel létre. Céljuk az országos siker elérése volt, ennek érdekében emberfeletti teljesítményt produkáltak. A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres (éppen egy Piramis-koncerttel egy időben léptek fel, így csak 178-an látták őket), de második nekifutásra már telt házas koncertet adtak.

 
Edda Művek a Jubileumi Rockfesztiválon a Népkerti pályán (1983)[3]

Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és ezidáig több mint kétszázötvenezer példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás "Ballagás" című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szolgált. A dorogi rockfesztiválon forgatták "A pártfogolt" című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása, Zselencz László egészségi állapota). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is, aki szaxofonon játszott. Az 1982-es MIDEM fesztiválra korlátozott példányszámban kiadták Bad / The Roamer kislemezüket, mely két, angol nyelven rögzített felvételt (Bad [Rossz állapot] és The Roamer [A hűtlen]) tartalmazott. A lemez Magyarországon nem került forgalomba.

1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek odáig fajultak, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky ugyanazt szerette volna folytatni, amit eddig, Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével ("Fekete élmény") az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky–Slamovits lemezen megjelentek). A két zenész között a viszony elmérgesedett, és bár később többször is kibékültek, kapcsolatuk meglehetősen hűvösnek mondható.[4]

Újrakezdés (1985–1993)Szerkesztés

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát. Ehhez legelőször is tapasztalt zenészekkel kiutazott Norvégiába, ahol hónapokon keresztül "vendéglátóztak", azaz egy szórakozóhelyen zenéltek. A tempó feszített volt, nappal tanulták az új számokat, éjjel játszottak, de a régi Edda két megmaradt tagja, Pataky Attila és Fortuna László itt kezdték el kimunkálni az új hangzást. Az Edda Művek 1985-ben tért vissza Patakynál jó tíz évvel fiatalabb budapesti zenészekkel, így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. Fortuna betegség miatt nem tudta vállalni a további zenélést, így innentől kezdve számítható a Pataky-Gömöry páros zeneszerzői korszaka. Csak 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást (főként gitárosposzton volt nagy a fluktuáció), és zeneileg is ekkor értek a csúcsra. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: például a Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnokában, vagy épp a márianosztrai börtönben. 1990-ben jubileumi koncertet tartottak Miskolcon, ahol fellépett az aktuális felállás mellett a "bakancsos" Edda, sőt a legelső felállás is. 1991-ben a két gitáros, Alapi István és Pethő Gábor Kanadába mentek (állításuk szerint azért hozták meg ezt a döntést, mert ekkor még mindig ideiglenesnek érezték a helyüket, és attól féltek, hogy visszajönnek a régiek), helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. Kun érkezésével a hangzás is keményedett, ugyanakkor éppen ebben az időszakban vettek fel egy unplugged anyagot a Magyar Televízió újonnan indított műsorában.

Kun Péter azonban mindössze alig több mint két évig volt a zenekar tagja. 1993. július 10-én tisztázatlan körülmények között, közúti balesetben vesztette életét, éppen a hagyományos agárdi Edda-tábor alatt. Temetése után a zenekar romokban hevert, a folytatás is kétségessé vált a gyász miatt. Végül Alapi István visszatérésével újra stabilizálódott a zenekar. Kun emlékére íródott a csak rendkívüli alkalmakkor felcsendülő "Lelkünkből".

Ma (1993–)Szerkesztés

1996-ban Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére, azóta stabil a felállás. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire and Rain). 1999-ben Pataky Attila szólókarrierbe is kezdett, melynek keretén belül mulatós nótákat, illetve világslágerek magyar feldolgozásait énekelte, melyek miatt sok kritikát, de elismerést is kapott.

A XXI. századba lépve a zenekar hangzása is megváltozott némiképp. Hangsúlyos motívum lett az Edda részéről a magyarságtudat, illetve az ősök tisztelete, ezt a 2003-as "Örökség", illetve a 2005-ös "Isten az úton" alapozták meg. Ettől az időtől kezdve lett erősebb Pataky politikai szerepvállalása is. A régi hagyomány, az ötévente a klasszikus felállással (is) megrendezett jubileumi koncert is megszűnt, miután a 2000-es Kisstadion-beli koncerten történtek (Slamovits István a gázsi miatt keveredett vitába a többiekkel) miatt Pataky és Slamovits többé nem hajlandóak egymás jelenlétében egy színpadon lenni.[forrás?] 2006-ban a Sláger Rádió támogatásával megjelent "A szerelem hullámhosszán", a legnagyobb Edda-balladák újrahangszerelt változatait tartalmazó válogatásalbum. Körülbelül 5 évig tartó ígérgetés után 2008-ban megjelent az "Amíg él, el nem felejti" című első Edda-DVD, majd 2009-ben az "Átok és áldás" című album. Eközben Pataky is kiadta "Bor, szex, rock and roll... és lélek" című önéletrajzi könyvét.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években játszik jelentős szerepet dalszövegeikben az aktuálpolitika. Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.

ElismerésekSzerkesztés

  • Popmeccs: az év énekese Pataky Attila (1980)
  • Pop-Meccs: az év együttese (1980)
  • Pop-Meccs: az év nagylemeze az Edda Művek 1. (1980)
  • eMeRTon-díj (1986)
  • Fonogram-díj jelölt: Edda Művek 1988-1998 1999-es Fonogram díj átadása
  • Fonogram-díj jelölt: Örökség (2004)

TagokSzerkesztés

„Ős”-EddaSzerkesztés

  • Zsiga Zoltán (ének) 1973
  • Fodor Attila (ének) 1973–1974
  • Darázs István (billentyűs hangszerek) 1973–74 (Griff)
  • Pataky Attila (ének) 1974-től
  • Halász József (dob) 1973–1974
  • Szepcsik József (dob) 1974–1977
  • Ferenczi Zoltán (szólógitár) 1973–1975
  • Beély Katalin (basszusgitár) 1973–1975
  • Fancsik Zoltán (billentyűs hangszerek) 1974–1975
  • Deák Ákos (billentyűs hangszerek) 1975
  • Aranyosi György (billentyűs hangszerek) 1975–1977

Bakancsos Edda MűvekSzerkesztés

Időszak Tagok Vendégzenészek Kiadványok
1977–1978 nem készült felvétel
1978
  • Pataky Attila – ének
  • Darázs István – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Csapó György – dob, ütőhangszerek
nem készült felvétel
1978–1982
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Barta Alfonz[5] – billentyűs hangszerek
  • Csapó György – dob, ütőhangszerek
  • 1-2. album
  • 1979-es koncertkislemez
  • angol kislemez
  • Ballagás filmzene és kislemez
  • Egy nap rock (Barta Alfonz nélkül)
1982–1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár[6]
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek
  • Róna György[6] – basszusgitár (1982 tavasz, koncertek)
  • Kegye János – szafoxon, fúvós hangszerek (1982, Platina turné – 1983, koncertek és stúdió)
  • Gömöry Zsolt – fúvós hangszerek (1982, Platina turné)
  • Kincses György – fúvós hangszerek (1982, Platina turné)
  • 1,2,3... Start (Róna Györggyel)
  • 3. album (Zselencz Lászlóval)
1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek
  • Gay Tamás – billentyűs hangszerek
  • Kegye János – szafoxon, fúvós hangszerek
  • 4. album
  • Kölyköd voltam film

Új Edda MűvekSzerkesztés

Időszak Tagok Vendégzenészek Kiadványok
1985 tavasz–nyár[7]
  • Pataky Attila – ének
  • Fortuna László – dob, ütőhangszerek, vokál
  • 5. album
1985–1986
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • Hirleman Bertalan – dob, ütőhangszerek
  • Pataky - D. Nagy kislemez
1986 nyara
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • 6. album
1986–1987
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
  • a 7. album előzetes kislemeze
1987–1988
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár[11]
  • Alapi István – gitár[11]
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
1988–1991
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár, vokál
  • Pethő Gábor – basszusgitár, vokál
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
  • 7-12. albumok[12]
  • PeCsa 1988, VHS
1991. április–május
  • Pataky Attila – ének
  • Kun Péter – gitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
1991–1993
  • Pataky Attila – ének
  • Kun Péter – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
  • 13., 15. album
  • 14. album új felvételei
  • 16. album unplugged része
  • Edda-tábor VHS
1993–1996
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár, vokál
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek
  • 16. album: Lelkünkből
  • 17., 19. album
  • 18. album új felvételei
  • Hazatérsz kislemez
  • Elvarázsolt Edda-dalok
  • 15 éves jubileumi koncert VHS
1996–
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár, vokál
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek, vokál
  • Hetényi Zoltán – dob, ütőhangszerek
  • Balázs Nándor - billentyűs hangszerek (Gömöry Zsoltot helyettesítette betegség miatt 2017. június 7.-én Sepsiszentgyörgyön)
  • Németh- Szabó Tamás - dob, ütőhangszerek (Hetényi Zoltánt helyettesítette a 2018 végi koncerteken betegség miatt)
  • albumok 20.-tól
  • Aréna 2007 DVD
  • Edda Művek: 40 év rock(2015. április 11.) DVD
  • Edda Művek: 44 év (2018. március 10.) DVD+CD

Korábbi tagok vendégszerepléseiSzerkesztés

  • 1983-ban a miskolci búcsúkoncerten egy-egy dal erejéig színpadra lépett Darázs István, Csapó György és Róna György.
  • 1988-ban a Petőfi Csarnokban Slamovits István és Zselencz László is játszottak (a VHS-re nem kerültek fel ezek a dalok). A gyémántlemez-átadáson rajtuk kívül Csapó György is részt vett, ő azonban egészségi állapota miatt nem zenélt.
  • 1988-ban Slamovits Istvánnal készült a Pataky-Slamovits album.
  • 1990-ben Miskolcon és a Kisstadionban a 10 éves jubileumi koncertek elején az 1974-es felállás játszott: Pataky Attila, Beély Katalin, Ferenczi Zoltán, Fancsik Zoltán (az elhunyt Halász József helyett az aktuális felállás dobosa, Donászy játszott), majd volt egy blokkja a „Bakancsos” néven emlegetett 1978–82 közötti felállásnak is: Pataky, Slamovits, Zselencz, Barta, Csapó, mellettük vendégszerepelt Darázs István is.
  • 1995-ben a BS-ben a 15 éves jubileumi koncerten öt dal erejéig Slamovits és Zselencz is játszottak (ebből három hallható a CD-n), egy dalban Barta is csatlakozott hozzájuk (nem került a CD-re).
  • 2000-ben a Kisstadionban a 20 éves jubileumi koncerten a 10 évvel korábbihoz hasonlóan volt egy blokkja az 1978–82-es felállásnak, az aktuális felállás blokkjában pedig Csillag Endre és Donászy Tibor is felléptek.
  • 2001-ben a Petőfi Csarnokban egy dal erejéig játszott Pethő Gábor.
  • 2004-ben a „miskolci időszámítás” szerinti 30 éves jubileumi koncerten Zselencz László is játszott (az eredeti tervek szerint Fortuna László is fellépett volna, de egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott elmenni).
  • 2008-ban a Petőfi Csarnokban Csillag Endre pengette a gitárt a „Gyere őrült” és a „Veled vagyok” alatt.

DiszkográfiaSzerkesztés

Az albumokat típusuk szerint csoportosítva közöljük, az együttes viszont a sorszámozásnál mindet figyelembe veszi, a koncertfelvételeket és a válogatásokat is. Ezeket a sorszámokat a cím után zárójelben tüntetjük fel (kivéve, ha az albumcím eleve tartalmazza).

Kislemezek, maxikSzerkesztés

StúdióalbumokSzerkesztés

Angol nyelvű stúdióalbumSzerkesztés

KoncertalbumokSzerkesztés

Válogatásalbumok és újra felvett anyagokSzerkesztés

Egyéb albumokSzerkesztés

  • 1982 – 1. 2. 3… Start (közös koncertalbum a P. Box-szal és a Karthagóval, a kazettaváltozaton GM49 és Rolls is szerepel)
  • 1996 – Elvarázsolt Edda-dalok (Edda-feldolgozások más előadóktól + egy új dal)
  • 2005 – Sláger Rádió Megaparty (közös koncertalbum Hevesi Tamással, Charlie-val, a Bikinivel, a Republic-kal és az R-GO-val)

VideóklipekSzerkesztés

Az együttes alábbi dalaiból készültek videóklipek:

FilmográfiaSzerkesztés

  • Ballagás - a filmben több Edda-dal elhangzik, az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik
  • Egy nap rock - koncert-dokumentumfilm az 1981-ben a Hajógyári szigeten tartott fesztiválról, melyen az Edda is játszott
  • A pártfogolt - az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik az 1981-es Dorogi Rockfesztiválon a Változás című dalt adják elő
  • Roxinpad KeK - 03.10.1981 koncert
  • Kölyköd voltam - dokumentumfilm az 1983-as feloszlásról
  • Koncert tűzközelben – az 1986-ban a diósgyőri Diósgyőri Acélművekben tartott koncert felvétele, MTV adta
  • Edda a Petőfi Csarnokban 1988. június - VHS
  • Unplugged koncert - az MTV adta, hanganyaga felkerült a Lelkünkből albumra
  • Edda-tábor - VHS az 1994-es agárdi koncertről
  • 15. születésnap - VHS (rövidebb anyag, mint a dupla CD)
  • 20 éves jubileumi koncert, Kisstadion - az MTV adta két részben
  • Sláger Rádió Megaparty - egyéb előadókkal közös DVD a 2005-ös Sláger Rádiós koncertről
  • Amíg él, el nem felejti - DVD a 2007-es Papp László Sportarénabeli koncertről
  • Edda művek - Turné 2010 - 30 év együtt Veletek-koncert DVD a 30 éves jubileumi turnéról (2011)
  • Edda Művek - 40 év rock - koncert DVD a 2015 április 11.-ei, a Papp László Budapest Sportarénában adott koncertről (2017).
  • Edda Művek - 44 év- koncert DVD a 2018. március 10.-ei a Papp László Budapest Sportarénában adott koncertről (2018). 2019-ben a Duna TV kétrészes válogatást sugárzott belőle.

Könyvek az EddárólSzerkesztés

Kapcsolódó együttesekSzerkesztés

  • Zártosztály – 2012-ben Csillag Endre, Mirkovics Gábor és Donászy Tibor hozták létre ezt a formációt, a nyolcvanas évek közepi Edda felidézésére. A dalokat az Irigy Hónaljmirigyből ismert Sipos Péter énekli, billentyűs hangszereken Lázár Zsigmond játszik (eredetileg Gömöry Zsoltot akarták billentyűsnek, de az Eddából nem engedték). 2015-ben Barta Alfonz, 2016-ban pedig Zselencz László játszott velük egy-egy koncert erejéig. 2017-ben Donászy Tibort a doboknál a korábban az Edda Műveket szintén megjárt Hirleman Bertalan helyettesítette, majd 2018-ban véglegesen ő váltotta a poszton. A 2017-es két nyári nagykoncerten (Budapest, Miskolc) pedig Barta Alfonz és Zselencz László mellett ugyancsak vendégként lépett fel a bakancsos Edda két dobosa, Csapó György és Fortuna László, a volt basszusgitáros Róna György, valamint a korábbi énekes, Darázs István is. A 2018-as koncerteken Zselencz László, Darázs István, Csapó György és Fortuna László játszott a csapattal. 2018 őszén Sipos Pétert Schrott Péter váltotta. A 2019-es miskolci koncerten újra együtt játszottak a formációval a bakancsos felállás tagjai (Zselencz László, Barta Alfonz, Fortuna László, Csapó György). 2021-től Fortuna László, Hirleman Bertalan helyét átvéve,állandó tag lett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Edda évek/művek: Darázs István (1. rész). [2018. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  2. Dezső András: Nő volt az Edda alapító-basszusgitárosa. Index.hu. Index.hu, 2017. szeptember 19. (Hozzáférés: 2017. szeptember 20.)
  3. Népkerti pálya, Jubileumi Rockfesztivál, Edda Művek, http://xn--fotk-sqa.hu/
  4. Almási Tamás: Kölyköd voltam Archiválva 2016. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, passzio.hu
  5. Barta Alfonz 1980 őszétől 1982 elejéig sorkatonai szolgálatát töltötte, de nem vettek be mást a helyére: fontosabb koncertekre és felvételekre (1980 – szovjet turné, Ballagás film és kislemez, 2. album, KEK 1981) kiengedték, a többi koncerten négyen játszották a dalokat, billentyűs hangszerek nélkül, áthangszerelve.
  6. a b Zselencz László 1982 elején kézsérülést szenvedett; néhány hónapig elődje, Róna György helyettesítette.
  7. Az 1985-ös újrainduláskor Pataky és Fortuna hivatalosan ketten alkották az Eddát, a többi posztra több zenészt is kipróbáltak, hol egymást váltva, hol egyszerre. Az 5. album megjelentése után hirdették ki a véglegesnek gondolt felállást, Fortuna László betegsége miatt azonban a dobos kiválasztásával adódtak problémák, így csak a 6. album elkészülte után stabilizálódott a felállás.
  8. 2017 július 13.-án elhunyt. http://hammerworld.hu/2017/06/13/hob0-blues-band-elhunyt-szenich-janos-gitaros/
  9. Gellért Tibor később hangmérnökként tevékenykedett az Edda Művek koncertjein, A kör alatt a keverőpult mellett gitározott. 2016 szeptember 16.-án elhunyt.
  10. Tátrai Tibor nem volt tagjelölt, csak ideiglenesen vállalta a közreműködést.
  11. a b Miután 1987-ben bejelentették a gitárosváltást, a koncertek első felében Csillag Endre, a második felében Alapi István játszott, a fináléban együtt álltak színpadra.
  12. A 9. albumon Alapi István helyett a régi gitáros, Slamovits István játszott.
  13. A Pataky-Slamovits album hamarabb készült, mint a Szaga van!, de megjelenésekor még nem számolták az Edda-albumok közé, mivel Slamovits István akkoriban már nem az Edda tagja volt. 1990-ben azonban már a „10 év, 10 album” szlogen figyelembe vette.
  14. A Karaoke album eredetileg nem kapott sorszámot, 2000-ben azonban a „20 év, 25 album” szlogen figyelembe vette (az előtte megjelent Nekem nem kell más sorszáma 24. volt)

HivatkozásokSzerkesztés