Főmenü megnyitása

Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven Editio Musica Budapest, rövidítve: EMB) magyar zeneműkiadó.[1]

Tartalomjegyzék

LétrejötteSzerkesztés

Jogelődjét Zeneműkiadó néven 1950. július 1. napjával hozták létre.[2][3]

Magyar Közlöny 1950. évi 82. sz. [317. old.] 1950. június 4.
10.080-Z-2-5/1950.eln.c. Népművelési Minisztertől
Közlemény. A Népgazdasági Tanács az 1948. évi XXXVII. törvény[4], illetve a minisztertanács 299/1949 M. T. számú határozatával biztosított jogkörében Zeneműkiadó n.v. alapítását határozta el.
A vállalat székhelye Budapest.
Tárgya Zeneművek, valamint a zene- és táncművészet és tudomány körébe tartozó szöveges művek kiadása (kiadói ügylet gyakorlása).
Tartama: Határozatlan idő.
A vállalat tekintetében a népművelési miniszter illetékes.
(328/17/1950. N.T. számú határozat.)

A nemzeti vállalati formát aztán az 1950. évi 32. tvr. módosította állami vállalatra,[5] ezzel lett a hivatalos neve Zeneműkiadó Vállalat.

TörténeteSzerkesztés

Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglakozó magyar cég államosításával alapították.[6] Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.[8] A jogelődei (mint a Rózsavölgyi, Rozsnyai, Bárd, Cserépfalvi, Magyar Kórus) által gondozott zeneművek, melynek a birtokába jutott, erős alapját képezték a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.[9]

Később, a 60-as évek végétől, a piaci szemlélet térnyerésével és a kiadványok külföldi sikereire reflektálva az Editio Musica Budapest (EMB) nevet kezdte használni.[10] Több mint 5000 művet adott ki, zeneműveket és zenei könyveket. Olyan kottakiadvány-sorozatai voltak, mint a kispartitúra-kiadványok, a Thesaurus Musicus és a Musica Rinata füzetei, pedagógiai sorozatok (mind az ismert oktatási célú művek, mind magyar szerzők erre a célra írt darabjai), hangszeres iskolák, szolfézs munkafüzetek, ifjúsági zenekari összeállítások. A kottákon kívül megjelentetett zenei könyvsorozatokat, népzenei monográfiákat, a Bibliotheca Musica tanulmányköteteit, zenei tárgyú regényeket, életrajzokat. [6]

A rendszerváltáshoz alapos átszervezéssel érkezett el a cég. A gyökeresen megváltozott feltételekhez alkalmazkodva egy több mint kétszáz embert foglalkoztató, állami kiadó- és nyomdaipari vállalatból magántulajdonú, önálló külkereskedelmi tevékenységet folytató, húszas létszámú társasággá alakult át.[9]

A vállalatot 1994-ben privatizálták. Az olasz Ricordi kiadó vásárolta meg a többségi tulajdonrészt.[9] Azonban még abban az évben a friss tulajdonost magát is felvásárolták, ezzel a Ricordi (és így az EMB is) a német Bertelsmann vállalatcsoport kezébe került. Az Editio Musica Budapest a Bertelsmann zenei részlegének (BMG) része lett. A BMG inkább popzenei kiadványokban, lemezforgalmazásban volt érdekelt, a komolyzenei kották világába ekkor lépett be. A márkanévhez továbbra sem nyúltak.[9]

A vállalat életében a következő váltás 2006-ban következett be: a Bertelsmanntól megvette a BMG-t a Universal Music Group. Az EMB a Universal Music Publishing Group tagja lett, a kiadó neve ekkortól Universal Music Publishing Editio Musica Budapest (UMPEMB).[10]

2017 végén a tulajdonos új vállalatot létrehozva osztotta el üzletágait. Az új vállalkozásként létrehozott Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft-hez került a pedagógiai katalógus, a kottaterjesztés és -értékesítés, az új cég kezeli a kizárólag kottaértékesítéshez (és pedagógiai kiadványokhoz) kapcsolódó jogokat, emellett terjeszti az anyavállalat és más kiadók kottakiadványait. Változatlanul tovább működik az anyavállalat, a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft., melynek körében maradt minden más üzletág, az át nem adott jogok kezelése, a 20. századi és kortárs zene kiadása és kölcsönzése (és a vállalati vagyon 95%-a).[11] [12]

IgazgatóiSzerkesztés

A vállalat igazgatói:

  • Korvin László (1950-1955),
  • Tardos Béla (1955-1966),
  • Eősze László (1966-1967),
  • Sarlós László (1967-1986),
  • Homolya István (1986-2004),
  • Boronkay Antal (2005-2017),
  • Sigrai László (2017- ) Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
  • Szitha Tünde (2018- ) Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az EMB 67 éve
  2. A vállalat történetével foglalkozó összefoglalók egy 1950. július 1. keltezésű tvr.-re hivatkoznak. Ilyen datálású vagy tárgyú törvényerejű rendelet azonban nem létezett (1950 a jogalkotásban). A létesítő aktus népgazdasági tanácsi határozat volt.
  3. Magyar Közlöny – Zeneműkiadó nemzeti vállalat alapítása
  4. 1948. évi XXXVII. törvény a nemzeti vállalatról
  5. Boda
  6. a b Zenei Lexikon
  7. Szeverényi korabeli iratokból idéz; a levéltári jelzetet nem érzem szükségesnek megadni
  8. „(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”[7]
  9. a b c d Devich
  10. a b Az EMB 67 éve
  11. Közlemény a UMPEMB oldalán, 2017. szeptember 20.
  12. Céginfo.hu (Lekérdezés 2018. február 8.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés