Edlitz osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 909 lakosa volt.

Edlitz
Edlitz-Niederösterreich.JPG
Edlitz címere
Edlitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Neunkircheni járás
Irányítószám 2840, 2842
Körzethívószám 02644
Forgalmi rendszám NK
Népesség
Teljes népesség934 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság454 m
Terület14,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Edlitz (Ausztria)
Edlitz
Edlitz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 16° 07′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 16° 07′ 60″
Edlitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Edlitz témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Edlitz a Neunkircheni járásban
 
A Szt. Vitus-plébániatemplom
 
A városháza

Edlitz Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombvidékén, az Edlitzbach folyó mentén. Területének 50%-a erdő. Az önkormányzathoz egyetlen katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északra és délre Thomasberg, keletre Lichtenegg, északnyugatra Grimmenstein.

TörténeteSzerkesztés

Edlitzet először 1192-ben említik, amikor egyházközsége önállóvá vált Brombergétől. Neve eredetére két elmélet ismert: az egyik szerint a szláv jedlica (fenyvespatak) szóból származik, a másik a nemes (Edel) szóra vezeti vissza.

A magyar-osztrák határon fekvő falut számos alkalommal dúlták ellenséges hadseregek és a járványok sem kímélték. Az 1349-es nagy pestis annyi áldozatot szedett, hogy külön temetőt létesítettek számukra. Bécs 1529-es ostromakor a törökök majdnem elkerülték a falut, csak a déli harangszó vezette őket Edlitz nyomára. 1608-ban a magyarok elrabolták és Kőszegre vitték Georg Hayden papot és csak 200 gulden váltságdíj fejében szabadulhatott.

Edlitzet 1590-ben már mezővárosként írták le, bár ekkor csak 14 házól állt. 1620-ban Bethlen Gábor hadai, 1707-ben Rákóczi kurucai fosztották ki a települést. 1815-ben Pálffy gróf utat építtetett Grimmensteinből Edlitzbe, majd meghosszabbítottak azt Kirchschlagon keresztül egészen Kőszegig. A mezőváros főutcája máig ezt a nyomvonalat követi. 1881-ben elérte a vasút a vidéket, bár Edlitznek meg kellett osztoznia Grimmensteinnel az állomáson. A vasút lehetővé tette az idegenforgalom megindulását, a bécsi polgárok jártak ki az itteni erdőkbe. 1972-ben a vendégéjszakák száma elérte a 32 ezret, és bár a mai adatok ennél szerényebbek, a turizmus máig fontos szerepet játszik Edlitz gazdaságában.

LakosságSzerkesztés

Az edlitzi önkormányzat területén 2019 januárjában 909 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el a csúcspontját 1057 fővel, azóta némi csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,1%-a római katolikusnak, 4,3% mohamedánnak, 2,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (92,6%) mellett a horvátok (2,2%), a magyarok (1,5%) és a törökök (1,2%) alkották.

A lakosság számának változása:

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szt. Vitus-plébániatemplomot 1492-ben erődtemplommá alakították át
  • a 17. századi paplak

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Edlitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.