Eduard Sevardnadze

Szovjet külügyminiszter, grúz elnök

Eduard Sevardnadze (grúz betűkkel: ედუარდ შევარდნაძე, oroszul: Эдуард Амвросиевич Шеварднадзе; Mamati, 1928. január 25.Tbiliszi, 2014. július 7.) szovjet–grúz politikus, a Szovjetunió külügyminisztere, majd Grúzia elnöke volt.

Eduard Sevardnadze
(ედუარდ ამბროსის ძე შევარდნაძე)
Eduard shevardnadze.jpg
Született
  • ედუარდ შევარდნაძე
  • Эдуард Амвросиевич Шеварднадзе

1928. január 25.[1][2][3][4][5]
Mamati
Elhunyt 2014. július 7. (86 évesen)[3][5][6]
Tbiliszi[3]
Állampolgársága
Házastársa Nanuli Shevardnadze
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Tisztség
  • a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
  • First Secretary of the Georgian Communist Party (1972. szeptember 29. – 1985. július 6.)
  • Ministry of Foreign Affairs of USSR (1985. július 2. – 1991. január 15.)
  • Ministry of Foreign Affairs of USSR (1991. november 19. – 1991. december 25.)
  • President of Georgia (1995. november 26. – 2003. november 23.)
Kitüntetései
  • Lenin-rend
  • Szocialista Munka Hőse
  • Októberi Forradalom érdemrend
  • Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje
  • Honorary citizen of Tbilisi[7]
  • Medal "For Labour Valour"
  • Jubilee Medal "In Commemoration of the 100th Anniversary of the Birth of Vladimir Ilyich Lenin"
  • Szent Meszrop Mastoc érdemrend
  • Honored Worker of the Ministry of Internal Affairs
  • Order of State of Republic of Turkey (1999)
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1999)
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 1st class (1999. október 1.)[8]
  • Istiglal Order (2000. március 1.)[9]
  • Order of Outstanding Merit (2003. október 9.)[10]
Sírhely Tbiliszi

Eduard Sevardnadze aláírása
Eduard Sevardnadze aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Sevardnadze témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Sevardnadze 1972-től 1985-ig a grúz kommunista párt első titkára volt, majd Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése után a Szovjetunió külügyminisztere lett. Ebben a tisztségében meghatározó szerepet játszott a szovjet külpolitika alakításában, a peresztrojka és a glasznoszty kiteljesedésében, az Egyesült Államokkal való leszerelési tárgyalásokban, az afganisztáni háború befejezésében és a német egység helyreállításában.

A Szovjetunió széthullása után Sevardnadze a függetlenné vált Grúziában játszott vezető szerepet. Az 1990-es évek első felében az államtanács és a parlament elnöke volt, majd 1995-ben megválasztották Grúzia köztársasági elnökévé. 2003-ban a rózsás forradalom lemondásra kényszerítette. Az elkövetkező években élesen bírálta utódja, Miheil Szaakasvili politikáját, és támogatta a 2012 októberében hatalomra került Grúz Álom nevű pártot, de aktív politikai szerepet már nem játszott.[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шеварднадзе Эдуард Амвросиевич, 2015. szeptember 28.
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b c Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  4. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven), 1999
  7. http://www.nplg.gov.ge/bios/ka/00001162/
  8. https://zakon.rada.gov.ua/cgi-bin/laws/main.cgi?nreg=1257/99#Text
  9. http://www.e-qanun.az/framework/591
  10. http://db.natlib.uz/ru/editions/19478
  11. Elhunyt Eduard Sevardnadze, 2014. július 7. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 7.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés