Egér út

közterület Budapest XI. kerületében

Az Egér út fontos tehermentesítő út Budapest XI. kerületében. A főváros budaörsi határától, a Budaörsi úttól az Andor utcáig vezet. (Budaörsön a Budapesti út a folytatása, Budapesten pedig a Galvani utca.)

Az Egér út az 1-es vasútvonal felüljárója alatt, a Péterhegyi úti kereszteződés közelében

Nevének eredeteSzerkesztés

Eredetileg csak a térképeken szerepelt Déli tehermentesítő út néven. Egyes térképeken Dél-budai tehermentesítő útnak nevezték, "Egérút" kiegészítő névvel. Az 1999 óta használt hivatalos elnevezés is az útnak a helyi köznyelvben addig is használt egérút elnevezéséből származik, amely tréfásan utal az út tehermentesítő jellegére.

TörténeteSzerkesztés

 
A Hamzsabégi sétány "Hamzsa" kezdete keleti irányból, a Körvasút Budafoki úti felüljárójának északi oldalánál, 2016-ban. (Eredetileg erre tervezték továbbvezetni a híd forgalmát.) A Rákóczi híd budai lehajtója az 1-es villamosjárattal együtt ezután kanyarodik el déli irányba, a Szerémi útra.
 
A kiszélesített Andor utca és a Fehérvári út kereszteződése 2014-ben

A város nyugati kapujának várható forgalomnövekedését már az 1930-as években megszületett várostervezési koncepciók is előre látták, ezért Kelenföld és Dél Buda közlekedési fejlesztése keretében a körvasút Kelenföld vasútállomás - Ferencváros pályaudvar közötti szakaszával párhuzamosan, annak északi oldalán, a később az Összekötő vasúti híd mellé megépíteni tervezett közúti Duna-híd (1995-re megépített Lágymányosi, ma Rákóczi híd) folytatásában, a mai Hamzsabégi út nyomvonalában tervezték a Hungária körgyűrű forgalmának továbbvezetését a Budaörsi út felé. Ehhez az akkori várostervezők megfelelően széles szabad felületet hagytak a vasúti töltés és a közben felépült városi házak között. A fejlesztést azonban megakadályozta a II. világháború kitörése, az újjáépítés pedig akkora energiákat kötött le, hogy a korábbi elképzelés megvalósítása előbb szóba sem kerülhetett, később pedig folyamatosan halasztódott. A Lágymányosi híd építésekor végül a Lágymányosi lakótelepen élők hatékony lakossági tiltakozásának eredményeként az 1995-ben frissen kiépült Szerémi út – Galvani utca – Andor utca – Egér út útvonalon vezették el az M1 és M7-es autópálya budaörsi közös bevezető szakasza, valamint a Szerémi út folytatásával a 6-os főút felé a híd forgalmát, a hetvenes évek elején parkosított, népszerű Hamzsabégi (a helyiek körében: "Hamzsa") sétány helyett.

A közlekedésszervezők természetesen tudtak a problémáról, és további alternatív nyomvonalak, így a Andor utca - Galvani utca tengely fejlesztése is szóba került, az Andor utca végén, a vasút-fejlesztéssel kapcsolatos kisajátítások, szanálások kapcsán is. A magánkézben lévő személyautók számának növekedésével a probléma az autóstársadalom számára is kezdett kirajzolódni.

Az 1980-as évekre a balatoni és a nyugati irányú forgalom dinamikus növekedésével, az autópályák megépülésével a Budaörsi út terhelése igencsak megnőtt. Fokozta a problémát, hogy két fontos útvonal, a BAH-csomópont forgalmának egy részét is elvezető belső Budaörsi út és a Nagykörút budai folytatásának vége, a Szirmay István út (korábban Nagyszöllős, ma: Nagyszőlős utca) forgalma is szűkületszerűen rendszeresen összetorlódott. A helyzet tarthatatlanságára különösen jól mutatott rá az az 1986-ban, egy hétköznap délután bekövetkezett baleset, melyben egy tartályautó éppen a két út találkozásánál borult fel, lezárva mindkét irányt, és ezáltal estig tartó, még Kelet- és Dél-Pestet is megbénító közlekedési káoszt okozott.

A nyolcvanas évek végén döntés született az Andor utcától kifelé folytatólagosan, körgyűrűszerűen vezetett tehermentesítő út kiépítéséről. Ennek első lépése a folyamatban lévő bontásokkal kapcsolatban meg is történt, így a korábban szintén komoly forgalmat lebonyolító, szűk kapacitású, szintbeni sorompós vasúti kereszteződés a Solt utca – Zsurló utca között megszűnt, irányonként széles közúti aluljáró vette át a szerepét a 30a és 40a, valamint az 1-es számú vasútvonalak alatt. Az Egér út első, irányonként egy sávos rövid szakasza az Olajbogyó utca és a Péterhegyi út között a két aluljáróval, érintve a Bazsalikom utca északi végét már 1988-ra elkészült.

A kilenvenes évek elején szükséges tereprendezési és műtárgyépítési munkálatokat követően a tehermentesítő út elért az akkori 70-es (ma 7-es) útig. Ez azonban sok forgalmat nem terelt át az újonnan megnyílt útvonalra, ugyanis az Andor utcában ekkor még meglévő, ritkán, de 1997-ig naponta többször használt iparvágány[1] szintbeli kereszteződései, valamint a irányonként egy sávos Andor utca és a Galvani utca eredetileg is rossz, de a növekvő forgalomtól gyorsan romló állapota nem tette igazán vonzó alternatívává az új útvonalat.

A tehermentesítő út (ekkor már egyre gyakrabban „egérútnak” hívta a köznyelv) tovább épült a Budaörsi reptérre vezető útig, de az érdemi folytatást, nevezetesen az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszáig történő meghosszabbítást sokáig különféle, a telkek kisajátításával kapcsolatos jogi akadályok nehezítették. Az útvonalat használók pedig azt vetették fel mind gyakrabban, hogy a tehermentesítő út a "semmiben" végződik, ekkor ugyanis leginkább az akkor egyébként is zavarérzékeny, óriási teherforgalmat bonyolító Budafoki útra vezette a forgalmat. (A Szerémi út és a Lágymányosi híd ekkor még nem létezett.)

Az új út érdemi használatának növekedése a Lágymányosi híd és az – eleinte csak irányonként egysávos – Szerémi út 1995-ös átadása után következett be. És bár 1998-ra teljesen elkészült az Egér út,[2] a tényleges tehermentesítő hatás – noha az iparvágányt már 2008-ra elbontották[3] – az Andor utca kiszélesítésével kapcsolatos jogi problémák[2] miatt sokáig váratott magára. A bevezető irányban rendszeresek voltak a torlódások, és az intenzív terheléstől az útburkolat minősége is drámaian leromlott.[3]

Az Andor utcát – megfelelő lámpás kereszteződések sorát kialakítva, irányonként két sávosra bővítve – végül 2010-ben adták át,[2] ezzel végre megvalósult az útvonal tényleges tehermentesítő hatása. (A zajterhelés csökkentéseként a beruházó a saját költségén vállalta az Andor utcára néző ablakok cseréjét.) Ezután a Bocskai út – Nagyszőlős utca útvonalon ugyan kevésbé, azonban a Kelenföldi lakótelep közepén húzódó Etele úton jelentősen csökkent a közúti forgalom, amiben közrejátszott az 1-es villamos 2015-ös kiépülése a Szerémi út – Hengermalom út szakaszon. (A járat 2019-re érte el a Kelenföld vasútállomást).

Érintett városrészekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Az Andor utcai iparvágány-hálózat (Megszűnt 1997.12.31-én) (hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  2. a b c Kétszer két sáv két kilométeren – Átadták az Andor utcát Újbuda XX(23) (2010. december 15.) 6. old. (hozzáférés: 2015. október 30.)
  3. a b Jövőre megkezdődhet az M7-est és a Lágymányosi hidat összekötő út kiszélesítése (hozzáférés: 2015. október 30.)
  • Budapesti utcanevek A - Z. Corvina, Budapest 2013. 192. és 207. old.
  • Budapest városatlasz. (A Baumax megrendelésére) DIMAP Bt. & Szarvas Térképészeti Ügynökség, Budapest, 1999.

További információkSzerkesztés

  • 432/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről