Egri Érseki Tanítóképző

Az Egri Érseki Tanítóképző 1828 és 1948 között működött, katolikus néptanítókat képző, érseki irányítás alatt álló egri tanintézet volt.

Egri Érseki Tanítóképző
Alapítva	1828
Alapító	Pyrker János László
Hely	Magyar Királyság, Eger
Típus	felsőoktatási intézmény egyházi iskola
Elhelyezkedése
Egri Érseki Tanítóképző Pozíció Eger térképén
é. sz. 47° 53′ 58″, k. h. 20° 22′ 36″47.8995059, 20.3766371

Története

A kezdetben kétéves magyar nyelvű oktatást nyújtó, tanítókat és tanítónőket egyaránt képző intézetet Pyrker János egri érsek alapította 1828-ban. Először az Egri Érseki Jogakadémia épülete, a Foglarianum adott otthont az iskolának, amely 1852 után már a Líceum épületében működött. A tanulmányi időt 1871-ben három tanévre emelték fel, 1882-ben pedig a képesítővizsga feltételéül szabták meg az egyéves tanítói gyakorlatot. 1874-ben az angolkisasszonyok megnyitották a városban az Egri Érseki Tanítónőképzőt, s bár kezdetben közös tanári karral működött a két intézet, az Egri Érseki Tanítóképzőben ettől az évtől csak fiúnövendékek oktatása folyt. Az iskola feletti felügyeletet 1883-ban a fővárosi tankerületi főigazgatóság vette át a kassaitól, 1886-tól pedig az oktatómunka ellenőrzése közvetlenül a királyi tanfelügyelő hatáskörébe tartozott. Az 1919-es Tanácsköztársaság során az intézetet államosították, 1920-tól azonban ismét az egri főegyházmegye iskolájaként működött tovább, hatéves – 1925 után ötéves – szorgalmi időszakkal. 1948-ban a tanintézetet végleg államosították.

A tanítóképzés előbb, egy évig az Állami Pedagógiai Gimnáziumban, majd középfokú fiúképző formájában a Gárdonyi Géza Tanítóképzőben folytatódott tovább. Az iskola – a gyakorlóiskolájával együtt – a Líceum épületéből átköltözött a megszüntetett Ciszterci Szent Bernát Főgimnázium épületébe (1949). – Felsőfokú tanítóképző intézet már nem szerveződött a városban. Egerben megszűnt a nagy hagyományokkal rendelkező tanítóképzés (1959). Ennek jogát a helyi politikai döntéshozók átadták Jászberénynek. A tanítóképző helyén - felmenő rendszerben és különböző elnevezésekkel - gimnázium alakult, amit többnyire Gárdonyi Géza Gimnáziumként ismernek, s amit a rendszerváltás után visszakaptak a ciszterciek.

Az Érseki Tanítóképző fennállása időszakában közel hatezer diák vehette át tanítói oklevelét az intézetben. A nevesebb tanárok közé tartozott Payer Antal, Mindszenty Gedeon, Répássy János, Babik József, Breznay Imre, Zsasskovszky Ferenc és Endre. A végzősök száma az 1860-as években a negyvenet is meghaladta, más időszakokban az évfolyamonkénti tanulók száma öt és huszonöt között mozgott. A növendékek közül később ismertségre tettek szert Gárdonyi Géza író, Kelemen Lajos és Kalovits Alajos pedagógusok. A diákság körében élénk önképzőköri élet folyt, az 1878–1881 között itt tanuló Gárdonyi Géza az irodalmi kör alelnöke volt és az iskolai élclap, a Drukk szerkesztőjeként és illusztrátoraként tevékenykedett. 1892 után a Mindszenty Önképzőkör szervezte a diákság tanórákon kívüli életét.

Az Érseki Tanítóképző igazgatói

• 1828–1846: Rajner Károly
• 1846–1847: Lévay Sándor
• 1847–185?: Lipovinczky János
• 185?–1853: Bezzegh András
• 1853–1854: Stipula József
• 1854–1855: Német Mihály
• 1855–1856: Stipula József
• 1856–1857: Szaitz Antal
• 1857–1858: Német Mihály
• 1858–1869: Ferenczy Imre
• 1869–1875: Tárkányi Béla
• 1875–1892: Zsendovics József
• 1892–1898: Vincze Alajos
• 1898–1909: Katinszky Gyula
• 1909–1921: Venczell Ede
• 1921–1938: Csanády László
• 1938–1948: Somos Lajos

Források

• Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi I. Budapest: Dante. 1934, 61. o.
• Magyar katolikus lexikon

További információk

Abkarovits Endre: Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző. Egri séták nemcsak egrieknek, IV. kötet, Egri Lokálpatrióta egylet, 2013, 21-32. o. Bővített változat: Új Pedagógiai Szemle. 2016/1-2., 82-91. o. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-elso-magyar-tanitasi-nyelvu-tanitokepzo

Bartók Béla: Az egri Római Katolikus Érseki Tanítóképző. Az egri Domus Universitatis és Líceum. Líceum Kiadó, Eger, 2013, 449-504. o.