Egry Zoltán
Botházi Egry Zoltán (Ördöngösfüzes, 1874. – Nyékládháza, 1941. április 14.) huszár ezredes, országgyűlési képviselő, Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a nyékládházai református egyház főgondnoka, a Nyékládházai Hitelszövetkezet elnöke, nyékládházi földbirtokos.[1]
| Botházi Egry Zoltán | |
| Született | 1874 Ördöngösfüzes |
| Elhunyt | 1941. április 14. (66-67 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | négyesi Szepessy Aranka |
| Foglalkozása | huszár ezredes, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Régi erdélyi református nemesi család sarja, amely a Mezőségből származik, és tagjai ott a "botházi" nemesi előnevet is viselik. Középiskoláit a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Ezután 1894-ben elvégezte a budapesti hadapródiskolát, majd katonai szolgálatát a volt 5. közös gyalogezredben kezdte meg. Később a lovassághoz lépett át és 1900-tól a 15. huszárezred kötelékében teljesített szolgálatot. Az első világháború kitörésekor mint századparancsnok ment ki a harctérre ezredével és az orosz fronton teljesített elsővonalbeli szolgálatot. 1916-ban őrnaggyá léptették elő, és 1918 tavaszán az olasz harctérre ment. Vitéz és bátor magatartásáért a III. osztályú katonai érdemkereszttel, majd a Signum Laudis-szal tüntették ki és még több háborús kitüntetése volt. A Tanácsköztársaság kitörésekor nyugdíjaztatását kérte, majd Erdélybe ment, ahonnan azonban a románok kiutasították. 1919 őszén menekült el Erdélyből és ekkor továbbfolytatta katonai pályáját. 1922-ben mint ezredes került nyugdíjba és azóta Nyékládházán, Borsod vármegyében, a felesége négyesi Szepessy Aranka családi birtokán gazdálkodott. Erőteljesen részt vette megyei társadalmi és egyházi életben: a nyékládházi református egyházközségi főgondnok, valamint a járási mezőgazdasági bizottsági elnök, megyebizottsági tag, a kisgyűlés tagja és több kulturális és társadalmi egyesületben visel tisztséget. 1936 márciusában időközi választáson a Nemzeti Egység Pártja programjával a mezőcsáti kerületben indult a választási küzdelembe, és ekkor mandátumot kapott, amit haláláig betöltött. Főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott.[2]
1941. április 14.-én hunyt el Nyékádházán.
Házassága szerkesztés
Egry Zoltán felesége, a nemesi származású négyesi Szepessy Aranka asszony, akinek a szülei négyesi Szepessy András (1835–1890), mezőnyéki és ládházi földbirtokos,[3] és okolicsnai Okolicsányi Mária (1839–1884) voltak.[4] Az apai nagyszülei négyesi Szepessy József (1802–1856), Borsod vármegye hadi főadószedője (1831-1837), földbirtokos és mihályfai Gencsy Zsófia (1803–1858) voltak. Az anyai nagyszülei okolicsnai Okolicsányi Gusztáv (1806–1861), szolgabíró, földbirtokos és kesseleőkeöi Majthényi Mária (1809–1858) voltak.[5] Egry Zoltánné Szepessy Aranka fivére, négyesi Szepessy András (1874-1916), császári és királyi kamarás, ezredbeli őrnagy, földbirtokos, akinek hitvesétől, csongrádi Bághy Eleonóra (1881-1921) asszonytól született lánya Szepessy Eleonóra, Vattay Antal (1891-1966) altábornagynak a felesége. Egry Zoltán és Szepessy Aranka házasságából nem született gyermek.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Egry Zoltán
- ↑ Országgyűlési almanach 1884-1944 1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
- ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - négyesi Szepessy András
- ↑ http://www.macse.hu/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=14322[halott link]