Főmenü megnyitása

Együd Árpád Kulturális Központ

kaposvári kulturális intézmény

Az Együd Árpád Kulturális Központ (más néven Agóra) Kaposvár egyik fontos kulturális intézménye.

Együd Árpád Kulturális Központ
Agóra
Kaposvár, Együd Árpád Kulturális Központ 07.jpg
Település Kaposvár
Cím Magyarország Kaposvár, Csokonai u. 1.
Építési adatok
Építés éve 2010–2011
Megnyitás 2011. augusztus 12. (8 éves)
Építési stílus modern
Felhasznált anyagok beton, üveg
Tervező Boa Árpád
Kivitelező Hérosz, ZÁÉV
Hasznosítása
Felhasználási terület kulturális központ
Alapadatok
Tszf. magasság150 m
Alapterület5300 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 3
Elhelyezkedése
Együd Árpád Kulturális Központ (Kaposvár)
Együd Árpád Kulturális Központ
Együd Árpád Kulturális Központ
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 29″, k. h. 17° 47′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 29″, k. h. 17° 47′ 35″

TörténeteSzerkesztés

Az intézmény és a régi épületSzerkesztés

Az intézmény története 1955-ig nyúlik vissza, ekkor jött létre ugyanis a kaposvári Úttörő Technikai Állomás, amelyből hamarosan megszületett a kommunista Kilián Györgyről elnevezett Ifjúsági és Úttörőház. Ennek székhelye sokáig a Bajcsy-Zsilinszky utca nyugati vége felé, az egykori Nemzeti Kaszinó épületében volt. Tevékenységi köre (többek között módszertani segítségnyújtással) 1978-ban bővült, majd szervezetileg összekapcsolták Kaposfüred és Kaposszentjakab közművelődési intézményeivel.[1]

Önálló épületet először 1980-ban kapott: ekkor épült fel a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében, már a mai helyén az első székház, méghozzá Erdélyi Zoltán tervei alapján. Felavatására 1980. február 15-én került sor Kovács Ferenc városi tanácselnök jelenlétében. Ez a szögletes, mindenhol derékszögeket alkalmazó épület fehér színű volt, kívülről a falát csempéhez hasonló elemek borították, belsejében egy nagyjából 1000 személy befogadására alkalmas színházterem is helyt kapott. 1986-ban már nem csak ifjúsági és úttörő központ volt, hanem Városi Művelődési Központ. 1990-ben itt kezdte meg rendszeres adását az első helyi tévé, a Kapos TV.[1]

A városi közgyűlés a rendszerváltás után, 1991 őszén határozta el, hogy az intézmény új nevet kap: Kilián György helyett Együd Árpád néprajzkutatóról nevezték el.[1]

Az új épületSzerkesztés

A 21. század elejére a régi épület már elavultnak számított. Boa Árpád vezető tervező munkája nyomán 2010-ben elkezdődött az átépítés, amelynek során szinte a teljes régi épületet lebontották: ennek során 22 000 m³ elszállítandó hulladék keletkezett. Bár már 2011. augusztus 12-én megnyílt (méghozzá Rippl-Rónai József nagyszabású kiállításával, amelyet a festő születésének 150. évfordulója alkalmából rendeztek meg), de a hivatalos átadásra csak szeptember 2-án került sor. Ezen az ünnepségen részt vett Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár is.[1]

2011 végén szavazásra bocsátották a kérdést, hogy mi legyen az intézmény neve: a városlakók a legtöbb szavazatot arra adták, hogy továbbra is Együd Árpádról legyen elnevezve.[1] Bár a szavazáson az Agóra elnevezést az emberek elvetették, ma mégis néhányan használják ezt a nevet is. 2012-ben az épület falán felavatták a száz éve Kaposváron született Király Béla emléktábláját.[2]

Amikor 2016 őszén megkezdődött a Csiky Gergely Színház felújítása, a társulat több évre az Együd Árpád Kulturális Központba költözött, itt tartották a színházi előadásokat.[3]

2019-ig az épület előtt állt Magyarország egyik legvastagabb törzsű bálványfája, ám ezt balesetveszélyes volta miatt kivágták.[4]

LeírásSzerkesztés

Az épület Kaposvár Belvárosában, a Csokonai utcában található a Takáts Gyula Megyei Könyvtár épületével szemben. Gyalog teljesen körbejárható. A modern stílusú, a történelmi belvárosba nem illeszkedő, ám a néhány szomszédos modern épület között kevésbé kirívó, négy szintes palota fő jellegzetessége a sok szabálytalan, ferde felület, a hegyes- és tompaszögek nagy száma. Teljes alapterülete 5300 m², falfelületéből 1300 m²-t üveg tesz ki. Az építéshez több mint 3000 m³ betont használtak fel. Benne közösségi terek, kiállítóhelyiségek és színházterem is található, többek között ide költözött a Vaszary Képtár is.[1]

Az épület előtt parkosított terület található, itt helyezték el Kling József két modern szobrát, a Magot és az Áldozati oltárt.[1] Ugyancsak mellette található a Szilvásszentmártonig vezető Vadvirág-út szoborsorozat első tagja, egy nagy méretű, fából faragott kakasmandikó-szobor, Horváth-Béres János alkotása.[5]

Nevezetes vendégei és rendezvényeiSzerkesztés

1980-tól kezdve a régi és az új épületet számos híres ember meglátogatta, és rengeteg kiállítást rendeztek benne. 1980-ban Ruttkai Éva színésznő önálló estet adott, egy évvel később Balázs János festményeiből nyílt tárlat. 1982-ben országos szövetkezeti fényképkiállítást rendeztek itt, majd 1986-ban Takáts Gyulát és Kanyar József levéltárigazgatót köszöntötték ünnepi esten.[1]

1988-ban itt kezdte meg működését a Fidesz városi csoportja, 1989 májusában pedig a Kapu folyóirat estjére került sor az épületben. A következő hónapban Király Béla tábornok tartott előadást a központban, szeptemberben pedig Orbán Viktor és Deutsch Tamás. Novemberben az MSZP is gyűlésezett az épületben, az ő vendégük Pozsgay Imre volt, 1990-ben pedig az MDF és Antall József tartott benne politikai gyűlést. Egy nappal utánuk Pongrátz Gergely 1956-os hős is beszélt a hallgatóságnak a Kiliánban.[1]

Az 1991-től Együd Árpádról elnevezett intézményben alakult meg azévben a Nyugati Hadifoglyok Országos Szövetségének Somogy megyei csoportja, 1992-ben pedig a kaposvári ifjúsági fúvószenekar. 1993-ban Boross Péter, öt évvel később pedig Horn Gyula miniszterelnökök is ellátogattak az épületbe. 2001-ben itt rendezték a Berzsenyi Dánielről elnevezett országos vers- és prózamondó versenyt, 2007-ben pedig Pitti Katalin operaénekes adott operaestet.[1]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j Kaposvár 300 108–109. oldal
  2. Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  3. Kezdődik a Csiky felújítása. Kaposvár Most, 2016. október 14. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  4. Szakvélemény: halálos balesetet is okozhatott volna a pusztuló bálványfa. Kaposvár Most, 2019. március 24. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  5. Kakasmandikó-szobor. Köztérkép. (Hozzáférés: 2019. április 18.)

ForrásokSzerkesztés

  • Kaposvár 300: L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1