Egyházashetye

magyarországi község Vas vármegyében

Egyházashetye község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban. Itt született és tizenhárom éves koráig itt élt Berzsenyi Dániel.

Egyházashetye
Berzsenyi Dániel szülőháza
Berzsenyi Dániel szülőháza
Egyházashetye címere
Egyházashetye címere
Egyházashetye zászlaja
Egyházashetye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterZolnai Attila (független)[1]
Irányítószám9554
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség290 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 11″, k. h. 17° 07′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 11″, k. h. 17° 07′ 05″
Egyházashetye (Vas vármegye)
Egyházashetye
Egyházashetye
Pozíció Vas vármegye térképén
Egyházashetye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházashetye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kemenesalján, Celldömölktől délre, Kissomlyó, Köcsk és Jánosháza közt fekszik.

Központján, annak főutcájaként, nagyjából kelet-nyugati irányban a 8415-ös út halad végig, ezen érhető el Csögle-Boba és a 84-es főút borgátai szakasza felől is. Északi szomszédai, Köcsk és Kemeneskápolna felé a 8434-es út biztosít közúti összeköttetést.

Története

szerkesztés
 
Berzsenyi Dániel portréja (Donát János festménye)

A többutcás, soros beépítésű, szalagtelkes községet több mint háromszázan lakják. Nevének eredeteként a hetes számot, illetve a hegye szó zöngétlen hetye változatát említik. Az utóbbit erősítheti első írásos említése: Hege (1338). A későbbiekben előfordult az Ohethye (1463), Felsew Heythye (vagy más néven Aderyanhaza, 1467) változat is. Templomára utaló első elnevezése 1470-ből maradt fenn (Eghazashege).

Az ősi nemesi község eleinte a karakói várispánsághoz tartozott, majd a Héder nemzetségbeli Köcsky Sándor birtokaként említették. Örökösödési per útján a Bekeny és Choron, később a herényi Gotthárd család birtokába került. A Gotthárd családdal való rokonság folytán jutott a község a 19. században a Felsőbüki Nagy család birtokába, akik utolsó földbirtokosai voltak. További nemesi családok: Hrabovszky, Thulmann, Berzsenyi, Barcza, Tompos, Szita és Vargyai családok.

16-17. századi története során a török támadás és hódoltság állandó fenyegetettségében élt. 1570-ben hat elhagyott és öt felégetett házat írtak össze. Bizonyítottan 1588-ban kellett először a szultánnak adózniuk.

Borovszky Samu a múlt század elején írta a községről:

Egyházas-Hetye, magyar község, 83 házzal és 746 római katholikus és ág. evangélikus, lakossal. Postája és távírója Bóba. Határában római sirok és emlékek találhatók. Katholikus templomát, melyben egy érdekes művü, ezüst husszita-kelyhet őríznek, 1718-ban renoválták. A XVII. században viruló református egyház volt. A XV. században az Egerváryak voltak a földesurai, de a Hetyey családnak is ősi fészke. Itt áll Berzsenyi Dániel szülőháza, melyet a vármegye 1876 májusában, a költő születésének 100-ik évfordulóján, emléktáblával jelölt meg. Birtokosa felsőbüki Nagy Sándor, kinek itt csinos, emeletes urilaka van.

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.

Temploma, emlékművei

szerkesztés
 
A római katolikus templom bástyafallal övezett épülete
 
Épületek a község központjában

Az idősebb Szent Jakab apostolról elnevezett római katolikus plébániatemplomát a középkorban építették. 1698-ban, az evangélikusok kezén volt romnak már csak boltíves szentélye és falai álltak. Ezt 1707-ben vették el korábbi tulajdonosaiktól, és a katolikusok építették fel 1718-ban az új templomot, amely több közeli település vallási központja, anyaegyháza lett. Fából készült tornya helyett 1782-ben emeltek újat kőből. A barokk épületet a múlt század második felében alakították át romantikus felfogásban. Az egyhajós, hajójánál jóval kisebb félköríves szentélyű templomot fallal vették körül. A négyszintes tornya a nyugati falból kiugróan áll. Vízszintes főpárkánya felett gúlasisak látható. A három boltszakaszos hajó elején található a két oszloppal alátámasztott orgonakarzat. Oltárképe Szent Jakabot ábrázolja (1583). A padozat alatt a Felsőbüki Nagy család temetkezett. A templom mellett álló kétszintes plébánia szintén barokk stílusban készült 1728-ban, belső helyiségei boltozottak.

A Szentháromság-szobor mészkőből faragott oszlopán a felhőn ülő Atya és Fiú felett a galamb képében lebegő Szentlélek látható. 1859-ben állíttatta Gotthárd István özvegye Kovács Borbála. A gimnázium épülete előtt álló Berzsenyi Dániel-szobrot Antal Károly készítette, 1970-ben avatták fel. Az I. világháborús hősi emlékművet 1927-ben állították.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Markos Vilmos (független)[3]
  • 1994–1998: Majthényi László (független)[4]
  • 1998–2002: Majthényi László (független)[5]
  • 2002–2006: Majthényi László (független)[6]
  • 2006–2006: Majthényi László (független)[7]
  • 2007–2010: Zolnai Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Zolnai Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Zolnai Attila (független)[10]
  • 2019-től: Zolnai Attila (független)[1]

A településen 2007. január 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert az előző polgármester nem sokkal a 2006 októberi megválasztása után le is mondott posztjáról.[11]

Népesség

szerkesztés

1910-ben 619 lakosából 617 magyar volt; ebből 438 római katolikus, 176 evangélikus, 3 izraelita.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
326
323
328
301
300
290
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,3% németnek mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 1%, evangélikus 19,9%, felekezet nélküli 3,6% (12,7% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Berzsenyi Dániel szülőháza
 
Az egykori Felsőbüki Nagy-uradalmi központ ("kastély") épülete
  • Berzsenyi Dániel Emlékház: kis emlékmúzeum Berzsenyi Dániel szülőházában. Néhány használati tárgya, könyvek, bútorok láthatók benne.
  • Gotthárd-Felsőbüki Nagy-kastély, mely később iskola volt; napjainkban üresen áll.

Itt születtek, itt éltek

szerkesztés
  • Berzsenyi Dániel (1776 – Nikla, 1836) – költő, a klasszikus magyar ódaköltészet legnagyobb alakja. 1750-es évek környékén épült szülőházán születésének 100. évfordulóján, 1876-ban helyeztek el emléktáblát. Ma a költő emlékmúzeuma és könyvtár található benne.
  • Kunoss Endre (1811 – Káloz, 1844) – költő, nyelvész, szerkesztő. Jogi tanulmányai végeztével először Vas vármegye tiszti alügyésze lett. A Batthyány és a Zichy családoknál nevelőként dolgozott. Németországi utazása után ügyvédkedés helyett inkább Pestre ment, ahol újságíró lett. Először a Jelenkor, majd a Világ munkatársa volt. Szembefordult a Bajza-Toldy-Vörösmarty vezette irányzattal. 1838-ban Vajda Péterrel megindították Természet címen az első magyar természettudományos folyóiratot. Versei, elbeszélései 1831-től jelentek meg. Kezdetben az úgynevezett almanachköltészetet művelte, később népdalokat írt, melyek közül több népszerű lett. 1839-ben a Nemzeti Színház bemutatta Istenítélet című drámáját.
  1. a b Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. a b Egyházashetye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 6. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  11. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. Egyházashetye Helységnévtár

További információk

szerkesztés
  • Majthényi László: Egyházashetye; szerk. Gyurácz Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)