Anatéma
Az anatéma (= megátkozás,[1] kárhoztatás[2]) a vallási közösségből való kizárás, száműzés. A római katolikus egyház által különösen a középkor folyamán alkalmazott egyházi átok, az ún. kiátkozás, amellyel valakit, – akár egy uralkodót az egész birodalmával együtt, − kizártak a hívők közösségéből és az egyház minden szolgáltatásától megfosztottak (szentmise, szentségvétel, házasság, temetés stb.)[1]
Etimológiája szerkesztés
Az anatéma (görög: αναθεμα) a görög anatithémi igéből származik, amelynek a magyar jelentése „felteszek, felajánlok, félreteszek, visszavetek”, tehát az ami fel van ajánlva vagy az ami „vissza van vetve”.[3] Az anadhmát mindig az előbbi, az anademát pedig mind a két jelentésben használják az ó- és az újszövetségi vallási nyelvben.
A katolikus egyházban szerkesztés
A legnagyobb katolikus egyházi büntetés, amellyel valakit kizárnak a hívek közösségéből. A kiközösített nem vehetett részt az istentiszteleteken, nem vehette fel a szentségeket, nem részesült az egyház imáinak hatásaiból, nem járulhatott egyházi bíróság elé, elvesztette egyházi joghatóságát és javadalmait, nem részesülhetett egyházi temetésben. A név szerint vagy nyilvánosan kiközösített személyt – ha azt a kiközösítő dekrétum előírja – a híveknek a polgári életben is kerülniük kellett.[4] Bárki büntetlenül megölhette őket, a kiátkozott gyakorlatilag kívül került a társadalmon.
XXIII. János pápa sürgetésére a második vatikáni zsinat mindennemű anatémáról lemondott.[5]
Bibliai használata szerkesztés
Az Ószövetségben az anatéma (héberül herem) először azt az Istennek ajánlott élettelen tárgyat vagy élőlényt, növényt, állatot jelentette, amelyet Isten tiszteletére okvetetlenül meg kellett semmisíteni.[3] Később anatéma, herem volt az a büntetés, amely által valakit a bűnei miatt bizonyos időre kirekesztettek a választott nép közösségéből és összes vallási gyakorlatából. Az Újszövetségben az anatéma magyar fordítása „átkozott”, „méltatlan arra, hogy létezzék” (Római levél 9, 3. Levél a galatáknak 1, 8. 9. Első levél a korintusiaknak 12, 3; 16, 22).[3]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Bokor József (szerk.). Anatéma, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
