Főmenü megnyitása

Az Egyiptom hercege (eredeti cím: The Prince of Egypt) 1998-ban bemutatott amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a legelső kézzel rajzolt animációs film a DreamWorkstől. A film alapjául bibliai Mózes története szolgál, az Ószövetség Kivonulás könyvéből. Az animációs játékfilm rendezői Brenda Chapman, Steve Hickner és Simon Wells, producerei Penney Finkelman Cox és Sandra Rabins. A forgatókönyvet ez alapján Philip LaZebnik és Nicholas Meyer írta, a zenéjét Hans Zimmer szerezte. A mozifilm a DreamWorks Animation gyárátásban készült, és ugyancsak a DreamWorks Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés filmdráma. Amerikában 1998. december 18-án, Magyarországon 1998. december 24-én mutatták be a mozikban.

Egyiptom hercege
(The Prince of Egypt)
1998-as amerikai animációs film
Rendező
Producer
  • Penney Finkelman Cox
  • Sandra Rabins
Vezető producer Jeffrey Katzenberg
AlapműFrank Tamura
Műfaj dráma, életrajzi, fantasy, kaland, musical, romantikus, vallásos
Forgatókönyvíró
Hang
Zene Hans Zimmer
Operatőr Adrian Biddle
Vágó Nick Fletcher
Díszlettervező Rick Baker
Gyártásvezető Bill Damaschke
Gyártás
Gyártó DreamWorks Animation
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv
Játékidő 98 perc
Költségvetés 70 000 000 USD
Képarány 1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
Bevétel
USA
101 413 188
USD
Világszerte
218 613 188
USD
Kronológia
Kapcsolódó film József, az álmok királya
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptom hercege témájú médiaállományokat.

CselekménySzerkesztés

Az ősi Egyiptomban egy zsidó asszony gyermeket szül, akiről megjósolják, hogy ő lesz majd Isten kiválasztottja, hogy megszabadítsa a zsidó népet az egyiptomi rabszolgasorstól. Ám a fáraó, a zsidók túlszaporodásától és fellázadásától tartva, megparancsolja, hogy minden újszülött fiúgyermeket öljenek meg. Az asszony egy kosárba rejti a gyermeket, hogy megmentse, és a Nílus vizére rakja, majd megkéri idősebbik lányát, Miriamot, nézze meg merre viszi a folyó. A kosár végül a fáraó palotájához sodródik, ahol a fáraó felesége rátalál, és elhatározza, hogy magához veszi a gyermeket, akinek a Mózes nevet adja, mely azt jelenti, "vízből kihúzott".

Mózes egész életében abban a hitben nevelkedik, hogy ő Egyiptom hercege, idősebbik testvérével, Ramszesszel együtt, akiből egy napon majd fáraó lesz. Az apja, Sethi ezért szigorú és megkövetelő vele szemben, és mindig szigorú elvárási vannak felé. Egy alkalommal a főpapok egy gyönyörű rabszolgalányt ajándékoznak Ramszesznek. Cippóra azonban titokban megszökik a palotából. Mózes követi őt az éjszaka során, és az utcákon találkozik Miriammal és másik testvérével, Áronnal, akik elárulják neki, hogy zsidó, és hogy a testvérük. Mózes először nem hiszi ezt, de mikor Miriam elénekli neki az édesanyja régi altatódalát, Mózest elöntik az emlékek. A múltja végül feltárul előtte egy rémálomban, és végül maga Sethi is megerősiti a zsidó gyermekek megölését, úgy tekintve rájuk, hogy "csupán rabszolgák". Mózest egyre jobban megrettenti az egyiptomiak kegyetlen bánásmódja a zsidókkal, s, mikor megpróbál megvédeni egy zsidó öregembert egy durva katonától, véletlenül megöli az embert. A bűnéért halál vár rá, így kénytelen elhagyni Egyiptomot, hiába kérleli őt Ramszesz, hogy maradjon.

A sivatagban Mózes napokig bujkál. Egy alkalommal megvéd egy csapat kislányt néhány banditától. Kiderül, hogy a lányok Cippóra nővérei, ő pedig Midián papjának lánya, s nagy örömmel fogadja be Mózest is a családja közé. Mózes és Cippóra nagyon hamar megkedvelik egymást és végül összeházasodnak. Mózesből pásztor lesz, Midián nyáját legelteti a sivatagban, amikor az Úr megjelenik előtte egy égő csipkebokor formájában, és elmondja neki a rábízott küldetését, mely szerint ki kell vezetni a zsidókat Egyiptom földjéről. Mózes nem tudja, hogyan is vihetné ezt véghez, de az Úr biztosítja őt, hogy mindvégig vele lesz. Mózes felelősséget érezvén a zsidók sorsáért, végül úgy dönt, visszatér Egyiptomba, ahol meglepetten tapasztalja, hogy most már Ramszesz a fáraó.

Bár Ramszesz kegyelemben részesíti Mózest korábbi bűnéért, és újra testvérévé fogadná, Mózes erősen ragaszkodik a küldetéséhez, és arra kéri Ramszeszt, engedje el a zsidókat. Hogy bemutassa Isten hatalmát, kígyóvá változtatja a botját, de az egyiptomi papok könnyűszerrel megcsinálják ugyanezt, igaz, Mózes kígyója elnyeli az övéiket. Ramszesz elárulva érzi magát Mózes szembeszegülése miatt, így nem hajlandó elengedni a zsidókat, sőt inkább megduplázza munkájukat. Mózes elszomorodik, de Miriam erőt önt belé, hogy folytassa a küldetését. Mikor Ramszesz újfent nem hajlandó elengedni a zsidókat, Mózes Isten segítségével vérré változtatja a Nílus vizét. Ezután újabb és újabb csapások sújtják Egyiptomot: sáskák, szúnyogok, böglyök, békák, dögvész, fekélyek, jégeső, és sötétség. Mózes ismét megpróbál beszélni Ramszesz fejével (és figyelmezteti őt az utolsó és legsúlyosabb csapásra), de Ramszesz továbbra sem enged. Így azon az éjszakán a halál angyala lesújt Egyiptomra, és megöl minden elsőszülött gyermeket, köztük Ramszesz fiát is, de a zsidó gyermekeknek nem esik bántódásuk, mert ők bárányvérrel megjelölték kapuikat. Az összetört szívű Ramszesz végül elengedi a zsidókat. Mózes lelkét gyötri a bűntudat a csapások miatt, amit a testvérének és Egyiptomnak okozott.

A zsidók kivonulnak Egyiptomból, és Mózes vezetésével átkelnek a Vörös-tengeren; az Úr kettéválasztotta előttük a vizet, így szárazon juthatnak át. Ám hamarosan egyiptomi katonák szegődnek a nyomukba, élükön a bosszúszomjas Ramszesszel, és megpróbálják megölni őket. Az Úr ismét a zsidók segítségére siet: a tenger vize újra megárad, de csak a katonákat sodorja el, a zsidók épségben átjutnak a túloldalra. Ramszeszt a tenger másik partjára veti a víz, teljesen egyedül, ahol tehetetlenségében Mózes nevét őrjöngi. Mózes a túlsó partról egy utolsó búcsút vesz egykori testvérétől, majd elindul, hogy tovább vezesse népét az Ígéret földje felé, Kánaánba. A film azzal zárul, ahogy Mózes lejön a Sínai-hegyről, kezében tartva a Tízparancsolatot.

SzereplőkSzerkesztés

BetétdalokSzerkesztés

Magyar Angol
Dal Előadó Dal Előadó
Megszabadít Auth Csilla
Bergendy-együttes
Deliver Us Ofra Haza
Hallgass te gyermek Auth Csilla
Légy majd a szabadító Szentesi Dóra Eden Riegel
Hallgass te gyermek (Miriam) Auth Csilla River Lullaby Sally Dworsky
Oly szép ez a világ Debreczeny Csaba All I Ever Wanted Amick Byram
Ez otthonod, fiam Hámori Ildikó All I Ever Wanted (Queen's Reprise) Linda Shayne
Ahogy az Úr a mennyből lát Sárkány Kázmér Through Heaven's Eyes Gavin Greenaway
Hatalmad itt nem nagy Vass Gábor
Kálid Artúr
Playing with the Big Boys Steve Martin
Martin Short
Így szólt az Úr Debreczeny Csaba
Vincze Gábor Péter
Bergendy-együttes
The Plagues Amick Byram
Ralph Fiennes
Mert ő küld száz csodát Kovács Nóra
Auth Csilla
Bergendy-együttes
When You Believe Michelle Pfeiffer
Sally Dworsky

Televíziós megjelenésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tuja (királyné), I. Széthi felesége, II. Ramszesz anyja
  2. Áron anyja

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés