Főmenü megnyitása

Eisenkappel-Vellach (szlovénül: Železna Kapla-Bela) osztrák mezőváros Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 2399 lakosa volt.

Eisenkappel-Vellach
Bad Eisenkappel főtere
Bad Eisenkappel főtere
Eisenkappel-Vellach címere
Eisenkappel-Vellach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Völkermarkti járás
Irányítószám 9135
Körzethívószám 04238
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség
  • 2402 fő (2016. jan. 1.)
  • 2306 fő (2018. jan. 1.)[1]
  • 2549 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság556 m
Terület199,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eisenkappel-Vellach (Ausztria)
Eisenkappel-Vellach
Eisenkappel-Vellach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 14° 35′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 14° 35′ 46″
Eisenkappel-Vellach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisenkappel-Vellach témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Eisenkappel-Vellach a Völkermarkti járásban
 
A Hagenegg-kastély
 
Rechberg erődje

Eisenkappel-Vellach Karintia délkeleti részén fekszik a Vellachtal völgyében, közvetlenül a szlovén határ mellett. Az önkormányzathoz 11 katasztrális községben[2] 14 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik.[3]

A környező települések: nyugatra Zell, északnyugatra Gallizien, északra Sittersdorf, északkeletre Globasnitz és Feistritz ob Bleiburg, keletre Črna na Koroškem (Szlovénia), délkeletre Solčava (Szlovénia), délre Jezersko (Szlovénia), délnyugatra Tržič (Szlovénia).

TörténeteSzerkesztés

A Bad Eisenkappel nevét adó kápolnát először 1050-ben említik Capella néven. A környező település 1267-ben mezővárosi státuszt kapott és elsősorban a só- és vaskereskedelemből profitált. A török betörések miatt a 15. század végén falat építettek, de 1473-ban így is kifosztották. III. Frigyes császár újjáépíttette a várost és 1493-ban címert adományozott neki. A 15. és 19. század között vízkerék-hajtotta vasüzemek, a 18. századtól pedig vasércbányák segítették a helyi gazdaság fejlődését.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre Kappel néven. 1890-ben átnevezték Eisenkappelre, bár a vasipar ekkorra lehanyatlott. Helyét a fakitermelés és fűrésztelepek vették át. A 20. században egyre jelentősebbé vált a turizmus. Eisenkappel 1939-ben egyesült a szomszédos Vellachhal és létrejött a mai városi önkormányzat.

1902-től a várost érintette a Vellachtalbahn keskenyvágányú vasútvonal, amelyet 1971-ben megszüntettek. A vasútállomás épületében ma asztalosműhely működik.

LakosságSzerkesztés

2016 januárjában az eisenkappel-vellachi önkormányzathoz tartozó településeknek 3517 lakója volt, ami jelentős növekedés a 2001-es 2 710 főhöz képest. Akkor a lakosok 95,2%-a osztrák, 1,8%-a boszniai állampolgár volt. A helybeliek 57,0%-ának anyanyelve a német, 37,6%-nak pedig a szlovén volt. 91,1% katolikusnak, evangélikusnak és muszlimnak 1,9-1,9%, felekezet nélkülinek pedig 4,1% vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

 
Az obiri cseppkőbarlang
  • a peršmanhofi partizánmúzeum. 1945. április 25-én egy tizenegy fős családot (köztük 7 gyereket) mészároltak le itt jugoszláv partizánok rejtegetése miatt.
  • oldtimer motorkerékpár-múzeum
  • az eisenkappeli plébániatemplom
  • a késő gótikus temetői templom
  • a Hagenegg-kastély
  • Rechberg vára
  • a törökök ellen emelt erődítmény romjai
  • Obiri cseppkőbarlang
  • Vellacher Kotschna természetvédelmi terület
  • Trögern-szurdok természetvédelmi terület Nature reserve Trögerner Klamm
  • Hochobir-hegység, legmagasabb csúcsa 2139 m
  • Türkenkopf via ferrata

Híres eisenkappel-vellachiakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Bad Vellach (Bela), Blasnitzen (Spodnja Plaznica), Ebriach (Obirsko), Eisenkappel (Železna Kapla), Koprein Petzen (Pod Peco), Koprein Sonnseite (Koprivna), Leppen (Lepena), Lobnig (Lobnik), Rechberg (Reberca), Remschenig (Remšenik), Trögern (Korte)
  3. Bad Eisenkappel (902 lakos), Blasnitzen (66), Ebriach (318), Koprein Petzen (11), Koprein Sonnseite (33), Leppen (167), Lobnig (128), Rechberg (138), Remschenig (60), Trögern (26), Unterort (40), Vellach (376), Weißenbach (5), Zauchen (139) (2015 januári népességadatok)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eisenkappel-Vellach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Marktgemeinde Eisenkappel-Vellach (Hrsg.): 700 Jahre Markt Eisenkappel. Verlag des Geschichtsvereines für Kärnten, Klagenfurt 1968.
  • Wilhelm Baum: Persmanhof 1945. Protokolle eines NS-Kriegsverbrechens. Kitab-Verlag, Klagenfurt 2013, ISBN 978-3-902878-13-7
  • Josef/Jože Till: Bad Eisenkappel und seine Kirchen entdecken/Spoznavanje Železne Kaple in njenih cerkva. Klagenfurt/Celovec u.a. 2013. ISBN 978-3-7086-0733-7