Főmenü megnyitása

Elek (település)

magyar város

Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz. A második világháborúig a megye legnagyobb lélekszámú német közössége élt itt, a várost szinte teljes egészben svábok lakták.

Elek
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
Elek címere
Elek címere
Elek zászlaja
Elek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásGyulai
Jogállás város
Polgármester Szelezsán György (független)
Irányítószám 5742
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4513 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség84,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Elek (Magyarország)
Elek
Elek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 21° 14′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 21° 14′ 49″
Elek (Békés megye)
Elek
Elek
Pozíció Békés megye térképén
Elek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 km-re, a román határ közelében fekszik. Szomszédos települések: Gyula, Kétegyháza, Lőkösháza, illetve a jelenlegi határ másik oldalán Ottlaka (Grǎniceri).

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján fekszik.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő alsóbbrendű főúton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Működő vasútállomás legközelebb a 6 km-re lévő Kétegyházán található, a MÁV 120-as számú, Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza közötti fővonalán, illetve a 121-es számú, Újszeged-Makó-Mezőhegyes-Kétegyháza-Békéscsaba közötti vonalán. Elek egykori vasútállomása és vele együtt a Kétegyháza–Elek-vasútvonal is 1972-ben megszűnt.

Önkormányzat és politikaSzerkesztés

PolgármesterekSzerkesztés

Polgármesterek[5]
1990-93 '94.
márc.
1994-1998 1998-2002 2002-2006 2006-2010 2010-2014 2014-2019 2019-
Szántó
István
Kecskeméti János Pluhár László SZELEZSÁN GYÖRGY
Fidesz Fidesz-MDF-
FKGP-KDNP
Fidesz-
FKGP-MDF-
SZDSZ-KDNP
MSZP Független jelölt

JelenlegSzerkesztés

2019-

A város polgármestere Szelezsán György (független).

Az alpolgármester Botás Erika, A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben a független van többségben, 5+1 fővel. A polgármester és képviselők független, 1 képviselő MSZP-Demokratikus Koalició-s.

-Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és

-Pluhár János László (MSZP-Demokratikus Koalició) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője

-2019

A város polgármestere Pluhár János László (MSZP). Az alpolgármesterek dr. Heimné Máté Mária (MSZP) és Turóczy András (FIDESZ-KDNP). A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben az MSZP-frakció van többségben, 4 fővel. A polgármester és 3 képviselő MSZP-s, míg 3 képviselő Fidesz-KDNP-s.[6] Tolnai Péter önkormányzati képviselő egyben a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és alelnöke is. Emiatt ő semmilyen tisztséget nem vállalt az önkormányzatnál, tehát egy bizottságnak sem lett sem elnöke, sem egyszerű tagja. Így az ő egyetlen viselt tisztsége Eleken: önkormányzati képviselő.

A város képviselő-testülete 2019-Szerkesztés

Képviselő/Polgármester neve Pártja Tisztsége
Szelezsán György független Polgármester
Botás Erika független alpolgármester
Veres Zoltán független képviselő
Turóczy András független képviselő
Kecskés Andrea független képviselő
Ferenczi Zsolt független képviselő
Pelle László MSZP képviselő

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 2019-Szerkesztés

Elnök: Veres Zoltán
Tagok: Ferenczi Zsolt

Pelle László

Külsõs tagok: Liszkainé Kráder Mária

Papp László


Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága -2019

Bizottsági tag neve Tisztsége Képviselő/nem képviselő tag
Zsidó Ferenc György Elnök Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László Tag Képviselő tag
Nánási Mihály és Tóbiás Sándorné Tag Nem képviselő tag

Ügyrendi és Szociális Bizottság 2019-Szerkesztés

Elnök: Turóczy András
Tagok: Kecskés Andrea

Veres Zoltán

Külsõs tag: Kásziánné Házse Magdolna

Lénárt Istvánné

Ügyrendi és Szociális Bizottság -2019

Bizottsági tag neve Tisztsége Képviselő/nem képviselő tag
Dávid Rémusz Elnök Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László Tag Képviselő tag
Rocskár Jánosné és Popucza-László Erzsébet Tag Nem képviselő tag

Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2019-

Elnök: Kecskés Andrea
Tagok: Ferenczi Zsolt

Pelle László

Külsõs tag: Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya

Wittmanné Abonyi Mónika

EtimológiaSzerkesztés

Elek neve kazár-magyar eredetű, Attila egyik fia, Ellák nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek < ótörök älik / ilik / ilig ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze.[7]

TörténeteSzerkesztés

Elek területe már a honfoglalás előtt is lakott volt.

Elek nevét elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben Békés megye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel.

Vályi András 1796-ban ezt írta a településről: "ELEK. Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."[8]

Fényes Elek 1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenkheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."[9]

1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban már zsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.

Az 1880-as népszámlálás idején Elek lakosságának 65%-a vallotta magát németnek, 24%-a románnak, 1%-a szlováknak. A magyar lakosság ekkoriban még csak 10%-ot érte el.

A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."[10]

A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.

A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1]. 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.

Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulai városkörnyékhez.

Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[11] illetve kisebb szlovák közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8% cigánynak, 4,2% németnek, 5,5% románnak, 1,1% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Lakosságszám alakulásaSzerkesztés

  • 1840: 3163 fő
  • 1851: 3090 fő
  • 1910: 7261 fő
  • 1940: 9327 fő
  • 1983: 5839 fő
  • 1990: 5582 fő
  • 2001: 5531 fő
  • 2010: 4985 fő[12][13]
  • 2018: 4857 fő állandó férfi lakosság :2380 fő, állandó női lakosság :2477 fő KSH kód:32957
  • 2019: 4816 fő
 

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görögkatolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.[12]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 33,7% (28% nem nyilatkozott).[14]

Római katolikus egyházSzerkesztés

A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Gyulai Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1734 óta vezetik.[15]

Református egyházSzerkesztés

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.[16]

Evangélikus egyházSzerkesztés

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Gyulai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.[17]

Görögkatolikus egyházSzerkesztés

A város görögkatolikus vallású lakosai a Szórvány Helynökség Makói paróchiájához tartoznak, mint filia.[18]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Az 1956-os emlékmű
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom emlékére állított obeliszk.
  • II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
  • Cigány tájház.
  • A kitelepített németek országos emlékműve: Kingl Sándor alkotása 2001-ben készült.
  • Kopjafa emlékmű: 1999-ben állították.
  • Német tájház.
  • Polgári házak: A 19. század végén, a 20. század elején épültek.
  • Volt Vármegyeháza: az egykori Csonka-Arad vármegye (1920-23) székházának épült.
  • Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templom: 1796-ban épült, barokk stílusban. 1904-ben két oldalhajóval bővítették.
  • Román tájház.
  • Sírkőkert.
 
I. István király mellszobra
  • Szent István király mellszobra.
  • I-II. világháborús emlékmű: 1924-ben és 1996-ban készült.
  • Zsidó temető, a román temető területén belül, kiemelt zsidó épített emlék.

SportSzerkesztés

A település labdarúgó-csapata, az Elek LE (vagy Eleki TC, másképpen Elek SE) a Békés megyei bajnokság I. osztályában szerepel. A klubot 1931-ben alapították és közel nyolcvanéves fennállása alatt szinte kizárólag a megyei bajnokságok különböző osztályaiban szerepelt.[19]

A klubot 1931-ben alapították. Stadionja a Kölcsey Ferenc utcában van. A klub színei a kék fehér. Megváltoztatták a nevét 1949-ben Eleki TC-ről Eleki EPOSz lett a neve. Eleki DISz lett 1950-ben. 1951 és 1952 között Eleki FSz SK lett a neve. Eleki Szövetkezeti SK lett 1952-től. Elek SK is volt a neve. A csapatnak sok neve volt tehát, Elek FC, Elek SK, Elek SE, Elek Labdarúgó Egyesület, Elek Duraflex. Szerepelt már az Elek LE a Békés megyei I. osztályban, a Békés megyei II. osztályban.

Eleken születtekSzerkesztés

  • Prohászka Elvira (1902–1981) magyar író, szerkesztő, irodalomszervező
  • Kehrer Gyula (1908–1994) 1950-től 1986-ig a veszprémi Mária Terézia által alapított Lovassy László gimnázium biológia tanáraként tanította a fiatalokat.
  • Arató Mátyás (1931-2015) matematikus.
  • Almási István (1944–2017) politikus, Hódmezővásárhely polgármestere.
  • Szigeti Lajos (született Zimmermann; 1944–2012) katonatiszt, hadtörténész, egyetemi tanár.
  • Gellér Mihály (1947-) többszörös magyar bajnok síelő, síugró.
  • Kelemen Endre (1947-) atléta, magasugró, sportvezető [20] - 1971 Európa-bajnogság bronz 217cm,1975 Európa-bajnokság ezüst 219cm
  • Magyar Mária (1948-) magyar színésznő.
  • Tihanyi Péter (1956–) magyar színész.
  • Rónavölgyi Sándor jogvédő.
  • Selley Ferenc, (született: Selley) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.
  • Lázok János (1984-) labdarúgó.
  • Kehrer Károly (1873–1946) Arad vármegye tanügyi főtanácsosa, majd a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanügyi főtanácsosa.

RendezvényekSzerkesztés

  • Maszkos felvonulás: minden év februárjában
  • Nemzetiségi bálok
  • Elekiek Világtalálkozója: kétévente augusztus első hétvégéjén

TestvérvárosaiSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  2. Helyi önkormányzati választások 2019 - Nemzeti Választási Iroda. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  3. Lemondott Kecskeméti János”, Békés Megyei Hírlap, 2002. június 18., 5. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. június 1.) 
  4. Nyugdíjaskodjon békében!”, Békés Megyei Hírlap, 1993. december 30., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. június 1.) 
  5. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 1.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014,2019
  6. A képviselő-testület tagjai
  7. Pritsak 1982, 445–446. o.
  8. Vályi András: Magyarország leírása
  9. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  10. Révai nagy lexikona 6.
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=32957
  13. http://lexikon.katolikus.hu/E/Elek.html
  14. Elek Helységnévtár
  15. http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/elek.htm
  16. http://epont.reformatus.hu/
  17. http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=1901[halott link]
  18. http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=parochia&parochia_id=84
  19. Magyarfutball.hu csapatbemutató
  20. SZABOLCS, VINCZE: Ezüstöt érő balcsapott – interjú a hetvenéves Kelemen Endrével - NS (magyar nyelven). NSO.hu, 2018. január 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)

Felhasznált irodalomSzerkesztés

További információ kSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés