Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Elektromágneses indukció

Az elektromágnes indukció olyan elektromágneses kölcsönhatás, amelynek során az időben változó mágneses tér egy vezetőkörben elektromos feszültséget indukál. A jelenség felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831), ezért a mágneses tér időbeli változását és az indukált feszültség nagyságát megadó kvantitatív összefüggést Faraday-féle indukciós törvénynek nevezik.

Az elektromágneses indukció létrejöhet mozgási indukció (pl: dinamó) és nyugalmi indukció (pl: transzformátor) révén is.

Tartalomjegyzék

Indukált feszültségSzerkesztés

Indukált feszültségről beszélünk akkor, ha egy vezetőben az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja – előállítása szempontjából – nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott – vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert – feszültséggel.

Elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról. A feszültség indukálódik és a feszültségkülönbség hatására jön létre elektromos áram a zárt áramkörben.

Mozgási indukcióSzerkesztés

A mozgási indukció során a mágneses mező és a vezető mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektromágneses indukció is (általában - de nem csak - szemléltető eszközök esetében alkalmazzák).

Ha egy mágneses erőtérben elektromosan vezető anyag relatív elmozdulása történik, és az elmozdulásnak van a mágneses erővonalak irányára merőleges összetevője, akkor a vezetőben elektromos feszültség indukálódik. Az indukált feszültség nagysága:

 

ahol   a mágneses indukció nagysága (Vs/m²),   a vezető hatásos hossza (m),   a mozgatás sebessége (m/s).

Ha egy   indukciójú mágneses mezőben   menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség nagysága:

 

Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát a Lenz-törvény segítségével határozhatjuk meg.

Nyugalmi indukcióSzerkesztés

A nyugalmi indukció során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus ( ) hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén:

 

Ha   menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor:

 

ÖnindukcióSzerkesztés

Önindukció esetén a mágneses mező változása, és az elektromos mező megjelenése ugyanott történik.(Legtöbbször egy elektromágneses tekercsben.) Bekapcsoláskor az önindukció késlelteti a tekercsen átfolyó áram kialakulását, kikapcsoláskor megakadályozza a tekercs áramának azonnali megszűnését.

ForrásSzerkesztés

Bérces Gy., Erostyák J., Klebniczki J., Litz J., Pintér F., Raics P., Skrapits L., Sükösd Cs., Tasnádi P.: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó 2009 ISBN 9631932753

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés