Elevátor-ház
Az Elevátor-ház egy nagy méretű budapesti ipari létesítmény volt a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán. A Közraktárak számára és a beérkező áruk osztályázására, tárolására, átrakodására épült.
| Elevátor-ház | |
 | |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Megnyitás | 1883. július 20. |
| Bezárás | 1948 |
| Építési stílus | eklektika |
| Tervező | Ulrich Keresztély |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Magassága | 50 m |
| Alapterület | 3150 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Elevátor-ház
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 03′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 03′ 53″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elevátor-ház témájú médiaállományokat. | |
_h%C3%ADd_felj%C3%A1r%C3%B3ja_%C3%A9s_az_Elev%C3%A1tor-h%C3%A1z._Fortepan_17145.jpg)
TörténeteSzerkesztés
A Duna Fővám tér és a Boráros tér közötti partfalának 1879–1881 között tartó kiépítésének befejezését követően[1][2], épült, 1881 és 1883 között Ulrich Keresztély tervei alapján. Alapterülete 90 × 35 méter, magassága 50 méter volt. Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltozásával csökkent jelentősége, ráadásul a második világháborúban komoly sérülést is szenvedett, ezért 1948-ban elbontották. A hozzá csatlakozó Budapest-Dunapart teherpályaudvart 1992-re bontották el.[3]
Nehru-partSzerkesztés
.jpg)
A második világháború után a funkcióját vesztett Közraktárak és az Elevátorház romjai menti Duna parton a fővárosi hidak újjáépítésével foglalkozó Közúti Hídfenntartó Vállalat rendezte be a telepét. 1965-ben leköltözött Soroksárra, a Haraszti út végére.
A Petőfi hídtól északra 1966-ban alakították ki az 1987 óta az első indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru nevét viselő parkot, amelyet 2016-ban újított fel a főváros.[4][5]
ForrásokSzerkesztés
- Domonkos Csaba: Óriás állt a Duna partján: az Elevátor-ház története. PestBuda, 2018. február 5. (Hozzáférés: 2020. augusztus 4.)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán - Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940–41. évi árvizek
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ Fejes Balázs - A MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara (villamosok.hu, 2017)
- ↑ Nehru part - Zöldkalauz
- ↑ Molnár Dávid, Fülöp Dániel Mátyás - Elkészült: Így néz ki a felújított Nehru part (24.hu, 2016.09.07.)
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |