Főmenü megnyitása

Elia Viviani (Isola della Scala, 1989. február 7.–) olasz kerékpárversenyző, sprinter. A 2016. évi nyári olimpiai játékokon az omnium győztese.

Elia Viviani
Viviani 2015-ben
Viviani 2015-ben
Személyes adatok
Teljes név Elia Viviani
Születési dátum 1989február 7. (30 éves)
Születési helyIsola della Scala, Olaszország
Nemzetiség ITA olasz
Magasság178 cm
Súly67 kg
Csapatadatok
Jelenlegi csapata BEL Quick Step Floors
Versenyzés típusa országúti
Szerepkör kerékpáros
Versenyző típusa sprinter
Profi csapatok
IdőszakCsapat
2010–2014ITA Liquigas
2015–2017GBR Team Sky
2018–BEL Quick Step Floors
Győzelmei
Grand Tourok
Giro d’Italia
Pontverseny (2018)
5 szakaszgyőzelem
Vuelta ciclista a España
2 szakaszgyőzelem


Egyhetes versenyek

Dubai Tour (2018)


Egynaposok és klasszikusok

Olasz bajnokság (mezőnyverseny, 2018)
EuroEyes Cyclassics (2017, 2018)
GP Ouest France–Plouay (2017)
Three Days of De Panne (2018)

A Wikimédia Commons tartalmaz Elia Viviani témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Olaszország színeiben
Pályakerékpár
Olimpiai játékok
arany
2016, Rio de Janeiro
Omnium

PályafutásaSzerkesztés

Viviani kiskorában teniszezett, korcsolyázott és focizot, mielőtt nyolcéves korában el nem kedzett kerékpározni. Országúti- és pályakerékpáros versenyeken is indult, legnagyobb eredményeit az európai ifjúsági olimpiai fesztiválon szerezte, ahol a mezőnyversenyt és a pontversenyt is megnyerte. Itt ismerte és karolta fel őt Paolo Slongo, aki pályafutása meghatározó szereplője lett. Ezen felül megismerkedett még többek között Andrea Guardinival is, akivel nemcsak jó baráti, de rivális viszonyt is folytatott vele. 2008-ban és 2009-ben már az U23-as kategóriában vitézkedett, ahol első évében 2, a másodikban pedig 7 győzelmet szerzett országúton. Emellett pályán két Európa-bajnoki címet szerzett, továbbá háromban olasz bajnok lett.

LiquigasSzerkesztés

Első profi szerződését 2010-ben kapta a Liquigastól,mely csapat főnöke Slongo lett, illetve ahol Ivan Basso, Franco Pellizotti és Peter Sagan tekertek. Első versenyére a Török körversenyen került sor, ahol a hetedik szakaszon megszerezte első profi győzelmét. Ezen felül még két fontos győzelmet szerzett. 2011-ben legnagyobb eredményét a pályakerékpározásban érte el, amikor a világbajnokság scratch versenyén a második lett. A szezon második felében az U23-as pályakerékpáros Európa-bajnokságon nyerte meg az omniumot és a pontversenyt. 2012-ben több olasz versenyt is nyert országúton, de emellett elindult a melbourne-i pályakerékpáros világbajnokságon, ahol bukott, de ennek ellenére kvalifikálta magát az olimpiára, viszont a Giro d’Italián nem tudott részt venni.[1] Londonban az omniumra helyezte a hangsúlyt, ahol az első nap végén az összetett második helyén állt. Másnap még az élre is tudott ugrani, ám az utolsó futama nem sikerült jó és visszacsúszott a hatodik helyre.[2] Az olimpia után elindult első háromhetes versenyén, a Vuelta a Españán, ahol két második helyet gyűjtött, mindkettőt John Degenkolb mögött. A szezon végén a Liquigas csapat neve megváltozott, ám Viviani maradt az organizációnál. A következő évben az első komolyabb sikerére a Párizs–Nizzáig kellett várnia, amikor is szakaszt ugyan nem nyert, de a második szakaszon összeszedett bónuszmásodperceknek hála egy napig vezette az összetett versenyt. A Girón nem szerzett szakaszgyőzelmet, de a Dauphinén igen, a második szakaszon diadalmaskodott. Ebben az évben megszerezte első összetett győzelmét egy többnapos versenyről, amikor is az amerikai Tour of Elk Grove versenyt nyerte meg. Pályakerékpárban az Európa bajnokságon szerzett bajnoki címet Madisonban és a pontversenyben. 2014-re maradt a csapatánál, mellyel két fő célja volt az évre: a pályakerékpáros világbajnokság Caliban és a 2014-es Giro d’Italia, azonban mindkettő csalódással zárult számára. Pályakerékpárban jobban jött ki neki a lépés, omniumban Európa-bajnok és olasz bajnok lett.

Team SkySzerkesztés

2015-ben a csapata megszűnése után a Team Sky-hoz igazolt.[3] Első éve nem sikerült eseménydúsra, csupán egy szakaszgyőzelmet szerzett a Giro d’Italia második szakaszán. Viviani 2016-os szezonja nagyrészt az olimpiára való felkészülésből állt, az év elején kevés jó eredménnyel szolgált.[4]

 
Viviani az Olimpián

Az olimpián az [[Kerékpározás a 2016. évi nyári olimpiai játékokon |omnium]] versenyszámban indult, ahol két napon keresztül küzdött az aranyért. Az utolsó futamon, a pontversenyben bukott, ám így is megnyerte az összetettet Mark Cavendish előtt és lett olimpiai bajnok.[5] A 2017-es szezon nehezen kezdődött Viviani számára: sok második helyet gyűjtött győzelmek nélkül, illetve csapata bejelentette, hogy nem visz sprintereket a Giro d’Italiára.[6] A történtek után nyert egy szakaszt a Tour de Romandie-n, majd megnyerte a hamburgi és a bretagne-i egynaposokat. Ezen felül az országúti Európa-bajnokság mezőnyversenyén a második helyen végzett Alexander Kristoff mögött. A Sky azonban sem a Tourra, sem a Vueltára nem nevezte Vivianit, így úgy döntött, hogy év végén elhagyja a csapatot.[7]

Quick Step FloorsSzerkesztés

 
A 2018-as Girón a ciklámenszínű trikóban

2018-ra a Quick Step Floors csapatába szerződött, ahol Marcel Kittel helyét vette át.[8] Első versenyén, a Tour Down Underen máris szerzett egy szakaszgyőzelmet, ahogy az Abu Dhabi Touron is. A Dubai Touron két szakaszgyőzelmet is szerzett, aminek köszönhetően az összetettet is meg tudta nyerni, így első nagyobb presztizsű többnapos versenygyőzelmét szerezte.[9] Ezek után elindult a Milánó–Sanremón, ahol 19. lett, illetve számára csalódástkeltően végződött a Gent–Wevelgem is, ahol Sagan mögött második lett, de ezt a veszteséget nagyon érzelmesen élte meg.[10] A Giro d’Italiára kiemelt sprinterként érkezett, ahol három szakaszgyőzelmet tűzött ki célul. Végül a célt eggyel túlszárnyalva négy szakaszt nyert, de az utolsó, római befutón is megvolt az esélye a győzelemre. A pontverseny győzelmét végül az utolsó szakasz neutralizálásakor biztosította be Sam Bennett előtt és nyerte meg a ciklámenszínű trikót.[11] Győzelmi sorozata folytatódott az olasz bajnokságban is, ahol megnyerte a mezőnyversenyt, így egy évet versenyezhet a nemzeti tricolore színeivel jelzett trikóban. Sőt, első olasz nemzeti trikóban töltött versenyét is megnyerte a hamburgi egynaposon, ráadásul itt címet védett.[12] Az év végen a második háromhetesét teljesí a Vueltán, ahol a harmadik szakaszt meg is nyerte.

EredményeiSzerkesztés

Grand Tour 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
  Giro d’Italia 119 145 125 Ki 132
  Tour de France 162
  Vuelta ciclista a España 128

JegyzetekSzerkesztés

  1. Viviani, frattura e amaro ritiro Ma c'è il pass per i Giochi”, 2012. április 6. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) (olasz nyelvű) 
  2. Omnium result” (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) 
  3. Elia Viviani signs for Team Sky”, 2016. október 26. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) (angol nyelvű) 
  4. Viviani: a cél Rio”, 2014. november 9. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) 
  5. Italy’s Elia Viviani crashes, wins men’s omnium”, 2016. augusztus 15.. [2018. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) (angol nyelvű) 
  6. Viviani: I'm disappointed to miss the Giro d'Italia but I understand Team Sky's decision”, 2017. április 28. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) (angol nyelvű) 
  7. Elia Viviani becomes the latest rider to leave Team Sky as he joins Quick-Step Floors for 2018”, 2017. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) (angol nyelvű) 
  8. Elia Viviani moves to Quick-Step Floors until 2019”, 2017. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 28.) (angol nyelvű) 
  9. Elia Viviani seals overall 2018 Dubai Tour win with final stage victory”, 2018. február 10. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 28.) (angol nyelvű) 
  10. Tearful Viviani rues missed chance as Sagan wins Gent-Wevelgem”, 2018. március 25. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 28.) (angol nyelvű) 
  11. Elia Viviani wins the Giro d’Italia cyclamen jersey”. [2018. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 28.) (angol nyelvű) 
  12. Viviani takes Quick-Step's 55th win of the season in Hamburg”, 2018. augusztus 20. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 28.) (angol nyelvű)