Elkülönített állami pénzalapok Magyarországon

Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap. Kizárólag törvénnyel lehet létrehozni. A törvénynek tartalmaznia kell

• a pénzalap rendeltetését,
• bevételi forrásait,
• a teljesíthető kiadásokat,
• a felhasználásért felelős minisztert.

Az elkülönített állami pénzalap költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést és a zárszámadást az Országgyűlés fogadja el. Az éves költségvetési beszámolóját és mérlegét könyvvizsgáló hitelesíti.

Működő elkülönített állami pénzalapok

Nemzeti Foglalkoztatási Alap

Célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével:

• az álláskeresők ellátásának biztosítása
• a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása
• a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése
• a képzési rendszer fejlesztésének támogatása
• hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához
• az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása
• az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás

Kezelője: a legtöbb előirányzat és alaprész tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter

Bevételei:

• a társadalombiztosítási járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a 2019. évi CXXII. törvény (Tny. tv.) 26. § (1) szerint megillető 8,1%-os része. ("8,1 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak naponta utal át")
• 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 13 § (2) alapján a 8. § (1) összegének 6,8%-os része. (13 § (2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből 91,8%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és 6,8%-ot a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak utal át.)
• a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka
• a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás
• a központi költségvetési támogatás
• Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek
• egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel
• uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg
• az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel

Kiadásai:

• célhoz kapcsolódó kifizetések
• alap működésének kiadásai
• képzés feltételeinek megteremtése
• munkahelyteremtés

A Munkaerőpiaci Alap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosult 2012. január 1-jével.

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

Célja: radioaktív hulladékok elhelyezése

Kezelője: gazdasági miniszter

Bevételei: radioaktív anyagokat előállítók és felhasználók befizetései

Kiadásai:

• elhelyezés, tárolók kialakítása
• alap működését biztosító kiadások

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (továbbiakban: NKFI Alap) 2015. január 1-én jött létre a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján. Az NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

Az NKFI Alap rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatás-fejlesztés és a gazdaságban hasznosuló innováció ösztönzésére és támogatására, lehetővé tenni a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, fejleszteni a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységeket.

Az NKFI Alapért az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felelős.

(forrás: https://web.archive.org/web/20170405072442/http://nkfih.gov.hu/palyazatok/innovacios-alap)

Nemzeti Kulturális Alap

A Nemzeti Kulturális Alapot a Magyar Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvény megalkotásával hozta létre.

Bethlen Gábor Alap

„Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.”

Jogelődje a Szülőföld Alap.

Megszűnt elkülönített állami pénzalapok

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

Az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válhatnak a káresemények utáni kártalanításra.

Célja: Veszélyeztetett környezetben élők éves díj fejében kártérítést kaphatnak belőle. Mértékét meghatározza az ingatlan értéke és fekvése.

Bevételei:

• veszélyeztetett területen élők befizetései
• állami támogatás
• nemzetközi segélyek
• önkéntes befizetések, adományok

Kiadásai:

• elhelyezés
• alap működést biztosító kiadások

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Célja: kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására. Másrészt, hogy lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását valamint az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

Kezelője: oktatási miniszter, nemzetgazdasági miniszter

Jogutódja: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

Munkaerőpiaci Alap

Kezelője: Gazdasági miniszter; jogutódja: Nemzeti Foglalkoztatási Alap

Szülőföldalap

Kezelője: Külügyminiszter

Források

• ÁHT: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
• 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról
• 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról
• 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról
• 2003. évi LVIII. törvény a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról
• 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
• 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról
• 2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról

További információk

• Dr. Sóvágó Lajos: Államháztartási ismeretek
• Simon István: Pénzügyi jog I.