Főmenü megnyitása

Alapítói, tartalmaSzerkesztés

Alapítója Ara-Kovács Attila filozófus, aki a lap nyolc számát Tóth Károly Antallal, Szőcs Gézával, Tóth Ilonával és Keszthelyi Andrással együtt szerkesztette. A folyóiratot az akkori magyar és lengyel szamizdat kiadványok, illetve ellenzéki mozgalmak inspirálták. Ara-Kovács Attila személyes kapcsolatai a magyar Demokratikus Ellenzék vezetőivel, a Beszélő, a Hírmondó, a Demokrata stb. kiadványok szerkesztőivel nagyban meghatározta az Ellenpontok szellemi és technikai megvalósulását. A sokszorosítás az első hat szám esetében írógéppel történt, a további számok pedig stencillel készültek. Az egyes lapszámok terjedelme általában 50-70, sűrűn gépelt oldalt tett ki.

A szerkesztők 1982 nyarán Memorandumban, illetve egy Programjavaslatban bírálták a kelet-európai rezsimek emberjogi – s ezen belül a kisebbségekkel szembeni – elnyomó politikáját. Minthogy az adott időszakban főként Romániában történtek a legdurvább emberjogi visszaélések, a dokumentumnak különös jelentőséget kölcsönöztek az abban megfogalmazott alternatív politikai követelések. A Memorandum és Programjavaslat eljutott az akkor épp Madridban ülésező Helsinki értekezlet megállapodásainak betartását ellenőrző madridi konferencia résztvevőihez, és egyik elindítója volt a Romániával szembeni nyílt nemzetközi bírálatoknak, illetve a Ceaușescu-rezsim elszigetelődésének.

A román titkosrendőrség, a hírhedt Securitate 1982. november 7-én tartóztatta le az Ellenpontok szerkesztőit (köztük Szőcs Gézát még november 6-án kihallgatták, de elengedték, s december 9-én tudták újra elfogni),[1] s többhetes, brutális kihallgatás után házi őrizetbe helyezték őket, de a nemzetközi tiltakozás hatására végül valamennyiük számára lehetővé tették az emigrációt. Ara-Kovács Attila és Keszthelyi András Budapesten él, Tóth Károly Antal és Tóth Ilona Svédországban. Szőcs Géza Svájcba távozott, de az 1989-es romániai változások után hazatért Erdélybe.

Az Ellenpontok csak igen szűk, értelmiségi körben tudott ismertté válni, de részben a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása, részben pedig a magyarországi szamizdat kiadványok híradása alapján főbb üzenetei mégis sokakhoz eljutottak. Jellemző az is, hogy Romániában az Ellenpontok volt az egyetlen szamizdat kiadvány, melynek a diktatúra által teremtett nyomasztó közállapotok dacára sikerült hónapokon át megjelennie.

Fő szerkesztői betűrendbenSzerkesztés

Sokan adtak az Ellenpontokhoz írást, köztük Tőkés László; Tamás Gáspár Miklós; Molnár János református teológus, költő, író, aki ma Szegeden él és alkot.

ÁllományadatokSzerkesztés

1. sz. 1982 március antedatálva 1981. decemberre (emberi jogok)
2. sz. 1982 április antedatálva 1982 márciusra (emberi jogok)
3. sz. 1982 május (Lăncrănjan-szám)
4. sz. 1982 június (vallás és egyházak kérdései)
5. sz. 1982 július (nemzetiségi elnyomás)
6. sz. 1982 augusztus (a román állampolitika hagyományaiból)[2]
7. sz. 1982 szeptember (Memorandum)
8. sz. 1982 október (Programjavaslat)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1989
  2. Moldován Gergelynek (Grigore Moldovan): A románság című könyve (Nagybecskerek, 1895) nyomán.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés