Disztópia
A disztópia (negatív utópia, antiutópia, ellenutópia) valamilyen, a jelenleginél rosszabb világ/társadalom víziója. Az utópia negatív változata.
Előfordulása szerkesztés
Disztópikus társadalom számos művészi alkotásban megjelenik, ezek többsége a jövőben játszódik. A különböző irodalmi művekben vagy filmalkotásokban az ilyen társadalmakat általában elembertelenedés, atomháború, elnyomó, totalitárius rendszerek uralma, természeti vagy társadalmi katasztrófa jellemzi, amely a társadalom drámai hanyatlásához vezet. Gyakran ínség, szegénység, elnyomás, erőszak, járványok, szennyeződések lépnek fel. Az ábrázolásmód gyakran ironikus vagy szatirikus. Gyakori motívum, hogy a látszólag rendezett, boldog társadalomban élő főszereplő fokozatosan ismeri fel a rendszer elnyomó, az egyéniséget, önállóságot nem tűrő jellegét (pl. a Szép új világ vagy az 1984 hőse). A disztópiát bemutató alkotások gyakran valós világproblémákra hívják fel a figyelmet, legyen az társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, vallási, pszichológiai, etikai, tudományos vagy technológiai jellegű. Néhány szerző a fogalmat olyan, a valóságban létező társadalmi formákra is alkalmazza, jellemzően totalitárius államokra, ahol úgy érzik, a társadalom szétesőben van és az összeomlás felé közeledik.
Irodalom szerkesztés
Néhány a legismertebb disztópikus irodalmi alkotások közül:
- Jonathan Swift: Gulliver utazásai (1726)
- Johanna Braun - Günter Braun: A nagy varázsló tévedése (1972)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1862)
- Veronica Roth: A beavatott-trilógia (2011)
- Jevgenyij Ivanovics Zamjatyin Mi (1924)
- Aldous Huxley Szép új világ (1932)
- Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933) című regénye
- Karel Čapek Harc a szalamandrákkal (1936) című regénye
- Szathmári Sándor Kazohinia (1941) című könyve
- George Orwell 1984 (1949), és Állatfarm (1945) című regénye
- Ray Bradbury Fahrenheit 451 (1953) című könyve
- William Golding A Legyek Ura (1954) című regénye
- Stanisław Lem Éden (1959) című műve
- Czakó Gábor Eufémia (1983) című regénye
- Margaret Atwood A szolgálólány meséje (1985) című regénye
- Lois Lowry Az emlékek őre (1993) című regénye[2]
- Ben Elton Vakvilág (2007) című regénye
- Lauren Oliver Delirium (2011) című könyve
- Suzanne Collins Az éhezők viadala (2011) című könyve
- Marie Lu Legenda (2011) című regénytrilógiája
- Vlagyimir Szorokin Tellúria (2014) című regénye
- Alexandra Bracken: Sötét Elmék (2018) című regénytrilógiája
- Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (1968)
Filmművészet szerkesztés
- Alphaville
- Az időgép
- Brazil
- 451 Fahrenheit
- 1984
- Gattaca
- Az ember gyermeke
- Equilibrium
- V mint Vérbosszú
- 12 majom
- Metropolis
- Mátrix; Mátrix – Újratöltve; Mátrix – Forradalmak
- Zöld szója
- Szárnyas fejvadász
- Hegylakó 2.
- Waterworld – Vízivilág
- A jövő hírnöke
- Mad Max
- Hülyék Paradicsoma
- Cyborg – A robotnő
- Neon City
- Terminátor – A halálosztó
- Lopott idő
- Logan futása
- A sziget
- Az éhezők viadala
- A beavatott
- Dark City
- Modern idők
- Truman Show
- Elysium – Zárt világ
- Valós halál
- Vongozero, menekülés a tóhoz
A szó eredete szerkesztés
A görög δυσ- (disz) prefixum (jelentése ’beteg’, ’rossz’ vagy ’abnormális’) és a ’hely’ jelentésű τόπος (toposz) szó összetételéből.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Greg Girard: City of darkness : life in Kowloon Walled City. Ian Lambot. 1993. ISBN 1-873200-13-7 Hozzáférés: 2023. január 25.
- ↑ Tóth Patrícia: Sötét liftben, felfelé. James Dashner: Az Útvesztő, Tűzpróba. In.: Alexandra Könyvjelző. X. évf., 9. (2014. szeptember) sz., 63. oldal
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- Disztópia a 21. században, galaktika.hu
