Első Köztársaság (Franciaország)
A francia történelemben az Első Köztársaság (franciául: Première République, hivatalosan a Francia Köztársaság, franciául: République française) azt a történelmi államalakulatot jelöli, amit 1792. szeptember 21-én kiáltott ki a Nemzeti Konvent a francia forradalom idején. A megdöntött Francia Királyságot és az alkotmányos monarchiát hivatott felváltani, bár államformája többször is változott. 1799-ben a brumaire 18–19-i államcsíny során Bonaparte Napóleon tábornok ragadta magához a hatalmat, és a köztársaság első konzuljává kiáltatta ki magát. Az általa épített önkényuralmi rendszer eredménye lett az 1804-ben kikiáltott Francia Császárság.
| Francia Köztársaság | |||
République française (franciául) 1792 – 1804 | |||
| |||
 | |||
| Mottó: „Liberté, Égalité, Fraternité” Nemzeti himnusz: „Chant de guerre pour l’Armée du Rhin” | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Párizs | ||
| Hivatalos nyelvek | francia | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | tekintélyuralmi rendszer (1792–1795) oligarchia (1795–1799) autokrácia (1799–1804) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
A kezdetek és a girondisták szerkesztés
1792. augusztus 10-én a fellázadt párizsi tömegek véget vetettek a francia alkotmányos monarchiának, amikor megrohamozták a Tuilleirák palotáját, tűzharcot vívva a király svájci őrségével; a királyi családot ekkor elfogták, és a Temple-kolostorba zárták. 1792. szeptember 20-án ült össze először a Nemzeti Konvent, ami másnap már ki is kiáltotta a köztársaságot. Ekkoriban a mérvadó politikai csoportosulás a Gironde volt, olyan hírhedten republikánus vezetőkkel, mint például Jacques Pierre Brissot. Az első szakaszban a köztársaság sok európai monarchiának hadat üzent, illetve halálra ítélte XVI. Lajost. A girondista, polgári köztársaságot az 1793. május-júniusi párizsi zavargások buktatták meg, amikor is a Konventet François Hanriot vezetésével fegyveres nemzetőrök és civilek lepték el, a Gironde vezetőinek letartóztatását követelve. Ezután átvette a hatalmat a köztársaság felett a Jakobinus klub.
A jakobinus klub forradalmi kormányzata szerkesztés
A jakobinusok új, libertárius alkotmányt dolgoztak ki, ami egészen haladó szellemben íródott - de az uralmuk alatt soha nem került bevezetésre. Az ország helyzete katasztrofális volt. Az első koalíció külföldről fenyegetett - a vendeé-i és hasonló lázadások pedig belülről. Az új, kvázi kormányként tisztelt szerv, a Közjóléti Bizottság új tagokkal bővült ekkor. A jakobinus Louis Antoine de Saint-Justöt július 10-én, Maximilien de Robespierret július 27-én választották tagjává.
A köztársaság vezetői szerkesztés
Pártok Hegypárt Gironde Mocsár Thermidori Bonaparti Független
Magának az államnak nem volt hivatalos államfője. Ezért ez a lista az ország élén álló, tényleges végrehajtói hatalommal bíró személyeket sorolja fel.
| Név | Portré | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Pártja | |
|---|---|---|---|---|---|
(1759–1794) |
 |
(Hegypártiak) | |||
de la Platière (1734–1793) |
.JPG) |
||||
(1735–1793) |
.JPG) |
||||
(1759–1794) |
|
(Hegypártiak) | |||
de Robespierre (1758–1794) |
 |
(Hegypártiak) | |||
(1753–1823) |
 |
||||
de Cambacérès (1753–1824) |
.JPG) |
||||
(1753–1823) |
|
||||
de Cambacérès (1753–1824) |
|
||||
(1753–1823) |
|
||||
(1755–1829) |
 |
||||
(1748–1836) |
 |
||||
(1769–1821) |
.jpg) |
