Első Köztársaság (Franciaország)

a francia forradalom kivívta államalakulat (1792–1804)
(Első Francia Köztársaság szócikkből átirányítva)

A francia történelemben az Első Köztársaság (franciául: Première République, hivatalosan a Francia Köztársaság, franciául: République française) azt a történelmi államalakulatot jelöli, amit 1792. szeptember 21-én kiáltott ki a Nemzeti Konvent a francia forradalom idején. A megdöntött Francia Királyságot és az alkotmányos monarchiát hivatott felváltani, bár államformája többször is változott. 1799-ben a brumaire 18–19-i államcsíny során Bonaparte Napóleon tábornok ragadta magához a hatalmat, és a köztársaság első konzuljává kiáltatta ki magát. Az általa épített önkényuralmi rendszer eredménye lett az 1804-ben kikiáltott Francia Császárság.

Francia Köztársaság
République française (franciául)
17921804
Az Első Köztársaság címere
Az Első Köztársaság címere
Az Első Köztársaság zászlaja
Az Első Köztársaság zászlaja
France 1802 (102 Departments).jpg
Mottó: „Liberté, Égalité, Fraternité
Nemzeti himnusz: „Chant de guerre pour l’Armée du Rhin
Általános adatok
Fővárosa Párizs
Hivatalos nyelvek francia
Kormányzat
Államforma tekintélyuralmi rendszer (1792–1795)
oligarchia (1795–1799)
autokrácia (1799–1804)
Törvényhozás Nemzeti Konvent
ElődállamUtódállam
 Francia KirályságElső Francia Császárság 
 Dél-Németalföld
 Liège-i Püspökség
 Savoyai Hercegség
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Köztársaság témájú médiaállományokat.

A kezdetek és a girondistákSzerkesztés

1792. augusztus 10-én a fellázadt párizsi tömegek véget vetettek a francia alkotmányos monarchiának, amikor megrohamozták a Tuilleirák palotáját, tűzharcot vívva a király svájci őrségével; a királyi családot ekkor elfogták, és a Temple-kolostorba zárták. 1792. szeptember 20-án ült össze először a Nemzeti Konvent, ami másnap már ki is kiáltotta a köztársaságot. Ekkoriban a mérvadó politikai csoportosulás a Gironde volt, olyan hírhedten republikánus vezetőkkel, mint például Jacques Pierre Brissot. Az első szakaszban a köztársaság sok európai monarchiának hadat üzent, illetve halálra ítélte XVI. Lajost. A girondista, polgári köztársaságot az 1793. május-júniusi párizsi zavargások buktatták meg, amikor is a Konventet François Hanriot vezetésével fegyveres nemzetőrök és civilek lepték el, a Gironde vezetőinek letartóztatását követelve. Ezután átvette a hatalmat a köztársaság felett a Jakobinus klub.

A jakobinus klub forradalmi kormányzataSzerkesztés

A jakobinusok új, libertárius alkotmányt dolgoztak ki, ami egészen haladó szellemben íródott - de az uralmuk alatt soha nem került bevezetésre. Az ország helyzete katasztrofális volt. Az első koalíció külföldről fenyegetett - a vendeé-i és hasonló lázadások pedig belülről. Az új, kvázi kormányként tisztelt szerv, a Közjóléti Bizottság új tagokkal bővült ekkor. A jakobinus Louis Antoine de Saint-Justöt július 10-én, Maximilien de Robespierret július 27-én választották tagjává.

A köztársaság vezetőiSzerkesztés

Pártok       Hegypárt       Gironde       Mocsár       Thermidori       Bonaparti       Független

Magának az államnak nem volt hivatalos államfője. Ezért ez a lista az ország élén álló, tényleges végrehajtói hatalommal bíró személyeket sorolja fel.

Név Portré Hivatal kezdete Hivatal vége Pártja
Georges Danton
(1759–1794)
 
1792. szeptember 21.
1792. október 9.
Cordeliers klub
(Hegypártiak)
Jean-Marie Roland
de la Platière

(1734–1793)
 
1792. október 9.
1793. január 23.
Girondisták
Étienne Clavière
(1735–1793)
 
1793. január 23.
1793. június 2.
Girondisták
Georges Danton
(1759–1794)
 
1793. június 2.
1793. július 10.
Cordeliers klub
(Hegypártiak)
Maximilien
de Robespierre

(1758–1794)
 
1793. július 27.
1794. július 27.
Jakobinus klub
(Hegypártiak)
Lazare Carnot
(1753–1823)
 
1794. július 27.
1794. október 6.
Mocsáriak
Jean Jacques Régis
de Cambacérès

(1753–1824)
 
1794. október 6.
1794. november 8.
Mocsáriak
Lazare Carnot
(1753–1823)
 
1794. november 8.
1795. március 3.
Mocsáriak
Jean Jacques Régis
de Cambacérès

(1753–1824)
 
1795. március 3.
1795. november 2.
Mocsáriak
Lazare Carnot
(1753–1823)
 
1795. november 2.
1797. szeptember 4.
Független
Paul Barras
(1755–1829)
 
1797. szeptember 4.
1799. június 18.
Thermidoriak
Emmanuel Joseph Sieyès
(1748–1836)
 
1799. június 18.
1799. november 9.
Független
Napoléon Bonaparte
(1769–1821)
 
1799. november 9.
1804. május 18.
Bonapartisták

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés