Első Tisza István-kormány

Tisza István első kormánya Magyarországon (1903–1905)

Az első Tisza István-kormány 1903. november 3-án alakult és 1905. június 18-ig irányította az országot. A Tisza István vezette kabinet gyakran erőszakos tevékenysége addig példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt és gyakorlatilag egyenesen vezetett ahhoz, hogy mandátumának lejárta után közel másfél éven át húzódó súlyos belpolitikai válság alakult ki az országban, valamint ahhoz is, hogy az 1875-től 1905-ig folyamatosan kormányzó Szabadelvű Párt szétessen és jogutód nélkül megszűnjön.

Első Tisza István-kormány
(1903. november 3.1905. június 18.)
Időhossz 1 év, 7 hónap
Kormányfő Tisza István (miniszterelnökként)
Államfő I. Ferenc József (magyar királyként)
Államforma királyság

Pártok Szabadelvű Párt
Előző kormány
Következő kormány
Első Khuen-Héderváry-kormány
Fejérváry-kormány
Tisza István

Története szerkesztés

E kormányhoz fűződik II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki obstrukciót követően – Tiszának a házszabály-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Tisza belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az 1904. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket pedig a hadseregbe sorozták. Még ugyanennek a hónapnak a végén Bihar vármegyében egy, a parasztok számára a szocialisták által szervezett gyűlést brutálisan szétvert a csendőrség, az intézkedés harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet követelt.

1904. november 18-án a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki obstrukció letörésére. Tisza beszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet Daniel Gábor, a Szabadelvű Párt elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „zsebkendőszavazásként” íródott be a magyar parlament történetébe. Ezzel a „trükkel” sikerült a képviselők többségét felállásra késztetni (ekkoriban ez jelentette az „igen”, az ülve maradás a „nem” szavazatot) amit látva a házelnök elfogadottnak jelentette ki az ellenzéki képviselők jogköreit jelentősen megnyirbáló javaslatot, majd tumultuózus jelenetek közepette berekesztette az ülést, december 13-ára tűzve ki a következő ülésnapot. December 13-án aztán szinte azonnal heves vitatkozás majd dulakodás tört ki, ami során az ellenzéki képviselők szétverték a tisztelt ház bútorzatát, annak darabjaival pedig még a kiérkező karhatalmistákra is rátámadtak.

Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük Széll Kálmánt és ifj. Andrássy Gyulát – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette szövetkezett ellenzék néven.

A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény példátlan polarizálódása miatt 1905. január 3-án a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló Szabadelvű Párt történelmi vereséget szenvedett a szövetkezett ellenzékkel szemben. Noha Tisza elismerte a vereséget és ennek megfelelően kabinetjével együtt azonnal lemondott, Ferenc József a Monarchia széthullásától tartva Tiszáékat ügyvezető kormányként még további négy és fél hónapig, június 18-ig hivatalban tartotta. Mivel a kabinet ekkor már nem rendelkezett parlamenti többséggel a háta mögött, teljes passzivitásra volt ítélve.

Az uralkodói döntés komoly belpolitikai válságot okozott Magyarországon, ami egyben a Szabadelvű Párt szétesését és megszűnését is eredményezte.

A kormány tagjai szerkesztés

Név hivatal kezdete hivatal vége párt/szervezet megjegyzés
Miniszterelnök és belügyminiszter
Tisza István 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Pénzügyminiszter
Lukács László 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Igazságügy-miniszter
Plósz Sándor 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Honvédelmi miniszter
Nyíri Sándor 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
A király személye körüli miniszter
Tisza István 1903. november 3. 1904. március 3.
Szabadelvű Párt
Khuen-Héderváry Károly 1904. március 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Vallás- és közoktatásügyi miniszter
Berzeviczy Albert 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Földmívelésügyi miniszter
Tallián Béla 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Kereskedelemügyi miniszter
Hieronymi Károly 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter
Cseh Ervin 1903. november 3. 1905. június 18.
?

Források szerkesztés