Eltűntnek nyilvánítás
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az eltűntnek nyilvánítás olyan polgári nemperes eljárás, amelynek célja az, hogy az eltűnt személyt (az eltűntet) eltűntnek nyilvánítsa.
A hatályos magyar jog szerint szerkesztés
2018. január 1-jétől az eltűntnek nyilvánítás szabályait a 2017. évi CXVIII. törvény határozza meg.[1] E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.[2]
Az eltűntnek nyilvánítási eljárás célja, hogy társadalombiztosítási jogszabályon alapuló juttatás igénybevétele céljából megállapítsa egy személy eltűnését. A holtnak nyilvánítás iránti eljárás szabályait e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az eltűntnek nyilvánítási eljárásra.[3]
Az eltűntnek nyilvánítás iránti eljárást a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti juttatás igénybevételére jogosult személy kezdeményezheti.[4] Hirdetmény kibocsátásának akkor van helye, ha azt a bíróság a tényállás megállapítása érdekében szükségesnek tartja.[5] A hirdetmény napilapban való közzétételnek és ügygondnok kirendelésének nincs helye.[6]
A bíróság az eltűntnek nyilvánítás tárgyában - hirdetmény kibocsátása esetén a hirdetményi határidő lejártát követő - 60 napon belül határoz.[6]
A korábbi magyar jog szerint szerkesztés
1953-tól az eltűntnek nyilvánításról a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet előírásai rendelkeztek.
Társadalombiztosítási jogszabályon alapuló olyan kérelem tárgyában, amely arra irányul, hogy a bíróság a biztosítottat eltűntnek nyilvánítsa, az a járásbíróság jár el, amelynek területén az eltűnt utolsó belföldi lakóhely, vagy - lakóhely hiányában - utolsó belföldi tartózkodási helye volt.[7]
Az eljárás során a bíróság az érdekelteket meghallgatja, s ha a kérelmet nem tartja azonnal teljesíthetőnek, hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja az eltűntet, valamint mindazokat, akik hollétéről tudnak, hogy az eltűnésre, illetőleg az eltűnt hollétére vonatkozó adatokat a bíróságnak jelentsék be. A hirdetményt 30 napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá az illetékesség szempontjából irányadó községi (városi, illetőleg városi kerületi) tanács hirdetőtáblájára. Hírlapi közzétételnek és ügygondnok kirendelésének helye nincs, a bíróság azonban az eltűnt holléte felől hivatalból is tudakozódik, ha a rendelkezésre álló adatok alapján ettől eredmény várható.[8]
- A bíróság az eltűnés tárgyában a hirdetménynek a bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított hatvan nap elteltével végzéssel határoz.[9]
- Az eltűnést megállapító végzést a bíróság bármelyik érdekelt kérelmére - a szükséghez képest a többi érdekeltek meghallgatása után - hatályon kívül helyezi, ha kitűnik, hogy az eltűnt él.[10]
Források szerkesztés
- 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában
- 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 2017. évi CXVIII. törvény 23. §
- ↑ 2017. évi CXVIII. törvény 24. §
- ↑ 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (1) bek.
- ↑ 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (2) bek.
- ↑ 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (3) bek.
- ↑ a b 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (4) bek.
- ↑ 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 11. § 1. bek.
- ↑ 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 11. § 2. bek.
- ↑ 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 11. § 3. bek.
- ↑ 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 11. § 4. bek.