Az embercsempészés (köznyelven néha embercsempészet) a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények egyike.[1] Az illegális migrációhoz kapcsolódó, a 2010-es évek közepén világszerte egyre több gondot okozó cselekmény. Magyarországon a 2012. évi V. törvény (Btk.) 353. §-a szerint büntetendő. Nem azonos az emberkereskedelem bűncselekménnyel, a magyar Btk. is külön szabályozza ezeket. A fő különbség abban áll, hogy az embercsempészés előfeltétele a csempész és a migráns közötti előzetes megállapodás, míg az emberkereskedelem során az áldozat helyzetét kihasználják, vele szemben gyakran kényszert, fenyegetést alkalmaznak.

Története szerkesztés

Az embercsempészés valószínűleg egyidős az államhatárok ellenőrzésével – ez a bűncselekmény ezeket a jogszabályi rendelkezéseket próbálja kijátszani, megkerülni. Az elkövetési magatartás lényegében a tiltott határátlépéshez vagyoni haszonszerzés végett nyújtott segítség nyújtása. Korábbi szabályozásunk szerint az embercsempészés bűntett valósított meg, ha pénzért követték el illetve vétségnek, ha más motívummal.[2]

Az embercsempészés mint nemzetközi szintű jelenség szerkesztés

Tény, hogy napjainkban harminc-negyven millió illegális migráns van a világon, s az illegális migrációra épülő jogellenes cselekmények száma egyre nő. Az a személy, aki szabályosan lépi át a határt, később maga is illegális migránssá válhat, a tartózkodás és munkavállalás tekintetében. Ezek az emberek óriási kockázatokat vállalnak, hogy eljussanak egyik országból a másikba, s legtöbb esetben ezt a kiszolgáltatott helyzetet használják ki a bűnelkövetők. Az illegális migránsok többnyire húsz-harminc év közötti férfiak, akik alacsony szakmai képzettséggel rendelkeznek.[forrás?]

Az illegális migránsok leggyakrabban a jobb megélhetés reményében szánják el magukat az adott lépésre. A legfőbb úti célok Anglia, Németország, Spanyolország, Ausztria, Svájc, valamint Svédország. A tarifák ötven-négyszázezer forint körül alakulnak, attól függően, hogy csak egy egyszerű fényképcseréről, vagy valamilyen bonyolultabb műveletről van-e szó. Ezek segítségével azonban a hatóságokat megtévesztve, feltűnés nélkül átjuthatnak a határokon. Sokan azonban nem képesek kifizetni a kért összeget, így ezek a személyek megbújni kényszerülnek a vonatok padlásterében, motorterekben, a kamionok rakterében, vagy kisteherautókban. A magas tarifákból kifolyólag a migránsok körében gyakori az illegális munkavállalás és más jogellenes cselekmények elkövetése, azon célból, hogy kifizessék a embercsempészés díját. Ebből adódóan az illegális migráció veszélye egy adott országra nézve is felmerülhet, mivel a bevándorlók többsége koldulásból, prostitúcióból, bűncselekményekből tartja fenn magát. Az átcsempészett embereket napi tizennyolc órán át dolgoztatják, miközben alapvető létszükségleteiket csak minimális módon elégítik ki.[forrás?]

A hatályos magyarországi szabályozás szerkesztés

Az embercsempészés fogalma szerkesztés

Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[3]

  • A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
    • a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy
    • b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el.[4]
  • A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
    • a) a csempészett személy sanyargatásával,
    • b) fegyveresen,
    • c) felfegyverkezve,
    • d) üzletszerűen vagy
    • e) bűnszövetségben követik el.[5]
  • Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[6]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az 1978. évi IV. törvény XV. fejezetében , az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények között került szabályozásra.
  2. Bíró Endre: Jogi szótár.
  3. Btk. 353. § (1) bek.
  4. Btk. 353. § (2) bek.
  5. Btk. 353. § (3) bek.
  6. Btk. 353. § (4) bek.

Források szerkesztés

  • 1978. évi IV. törvény
  • 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
  • Ittvagyunk.eu

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Darai László: Embercsempész voltam. Negyven nap a Securitate fogságában; Hálózat–PLKV, Bp., 1990
  • Barabás Andrea Tünde: A szervezett bűnözés egyes megnyilvánulásai Magyarországon. Embercsempészet; Rendőrtiszti Főiskola, Bp., 2001 (Rendvédelmi füzetek)
  • Vass Ferenc: Az emberkereskedelem és az embercsempészés összefüggései a szervezett bűnözéssel; RTF, Bp., 2002 (Rendvédelmi füzetek)
  • A migráció bűnügyi hatásai; szerk. Hautzinger Zoltán; Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat, Bp., 2016
  • Loretta Napoleoni: Emberkereskedők. Hogyan tették a dzsihadisták és az Iszlám Állam milliárdos üzletté az emberrablást és a menekültcsempészetet?; ford. Pétersz Tamás; HVG Könyvek, Bp., 2017