Enez

(Enosz szócikkből átirányítva)

Enez, ókori nevén Aenos, régies magyar nevén Énosz, város Törökország Edirne tartományában.

Enez
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióMarmara
TartományEdirne
Rangváros
PolgármesterAhmet Çayır (DSP)
Népesség
Teljes népesség10 886 fő (2018)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 43′ 29″, k. h. 26° 04′ 57″Koordináták: é. sz. 40° 43′ 29″, k. h. 26° 04′ 57″
Enez weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Enez témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Az Égei-tenger partján, a Marica torkolatától keletre fekvő település.

Története szerkesztés

A Marica folyó déli partján fekvő városról az 1800-as évek végén még azt írta a Pallas Nagy Lexikona:

...város Drinápoly török vilajet Dedeagacs szandzsákban az Egei-tenger partján, a Marica torkolatától keletre, mintegy 6000 lakossal. A környékén levő mocsarak egészségtelenné teszik, amiért lakóinak száma nem igen növekszik; ennek dacára elég élénk kereskedést űz gyapjúval, pamuttal, bőrökkel, viaszkkal, de főképpen gabonával, amelyet a Maricán hoznak ide. Kikötője e hajókra nézve jelenleg hozzáférhetetlen; ezeknek tőle mintegy 6 km-nyire kell horgonyozniok. Az antik Aenosnak egy szomszédos nagy lagúna, az embodismeni tó volt a kikötője; azon nagy töltésnek, amely a szelek ellen védte, maradványait máig is láthatni. A városnak máig is van egy szép erőssége a bizánci időkből: 15 km.-nyire vannak Trajanopolis romjai, amelyet Trajan alapított és a XVI. századig virágzó város volt.

1355-ben a Genovai Köztársaság birtokába tartozott, 1376-ban a Leszbosz szigetét uraló Gattilusik vásárolták meg és az élére mindig valamelyik családtagot állították (mintegy nyolcvan éven át három Gattilusi-féle uralkodója volt Enosznak, Miklós, Palamédész és Teodór).

1456-ban II. Mehmed szultán foglalta el.

A várost ma fesztiválok és tiszta strandjai teszik híressé.

Nevezetességek szerkesztés

  • Erőd - mely még a bizánci időkben épült.
  • Itt szállt hajóra utazásai alkalmával 1820. január vége, február eleje körül Kőrösi Csoma Sándor.

Források szerkesztés