Entelodontidae

fosszilis emlőscsalád

Az Entelodontidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.

Entelodontidae
Evolúciós időszak: Késő eocén - középső miocén, 37,2–15,97 Ma
Rajz két Entelodonról
Rajz két Entelodonról
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Artiofabula
Csoport: Cetruminantia
Csoport: Cetancodontamorpha
Család: Entelodontidae
Lydekker, 1883
Szinonimák
  • Elotheridae
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Entelodontidae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Entelodontidae témájú kategóriát.

Entelodontidae sp. koponya

Megjelenésük szerkesztés

Eme család tagjai, óriási, disznószerű ragadozó életmódot folytató, illetve dögevő állatok voltak. Egyes fajok marmagassága több mint 2 méter volt, és tömegük elérhette a 350 kilogrammot, de agyuk, csak narancs méretű volt. A legnagyobb képviselők az észak-amerikai Daeodon shoshonensis és az eurázsiai Paraentelodon intermedium voltak, mindkettőnek a marmagassága 210 centiméter volt.[1] A család tagjai, óriási koponyáik és állkapcsaik segítségével csontokat tudtak szétzúzni, de biztos, hogy ettek növényi eredetű táplálékot is. A maradványok azt mutatják, hogy agresszív állatok voltak, egymással szemben is, mert csontjaikon fajtársaik fogazatának a nyoma látható. Pofájukon elcsontosodott dudorok voltak, melyek védték a könnyen sebezhető helyeket, mint a szemet és az orrt, de az is lehet, hogy ezekre erős állkapocsizmok kapcsolódtak[2][3] vagy csak egyszerűen a párkeresésben játszottak szerepet, mivel a hímeké nagyobb volt, mint a nőstényeké.[4] Hatalmas, tömzsi testükhöz képest, lábaik rövidek, de karcsúak voltak. Mint minden párosujjú patásnak, ezeknek az állatoknak is csak a két középső ujja érte a földet, a két szélső elcsökevényesedett.[2] M. Mendoza, C. M. Janis, és P. Palmqvist őslénykutatók csak egy példánynak próbálták megállapítani a testsúlyát; a következő adatot kapták: 420,7 kilogramm.[5] Az állatok fogazata hatalmas szemfogakból, nehéz metszőfogakból, és egyszerű, de erős őrlőfogakból tevődött össze.

Életmódjuk szerkesztés

A családba tartozó állatok egyaránt kedvelték az erdőket és a füves pusztákat. Az oligocén kortól a korai miocénig, ők voltak az északi félteke csúcsragadozói. Az Entelodontidaek nagy testű állatokra vadásztak, mint amilyenek az Eporeodon major és Poebrotherium wilsoni voltak, ezeket hatalmas állkapcsaikkal ölték meg. A zsákmányolt állatok mellett dögöket, növényeket és gyökereket is ettek. Néhány, velük kortárs, más állat faj csontján megtalálhatók az Entelodontidae fognyomok. Mint a mai disznófélék (Suidae), amelyekkel távolabbi rokonságban állnak, mindenevők voltak, de a rokonoktól eltérően az Entelodontidae-fajok inkább a húsevést kedvelték. Testfelépítésük megengedte, hogy könnyen vadászhassanak, a dögevésre és a növényi táplálékra csak a szárazság idején került sor. Egyes faj rejtekhelyet készített magának, ilyen volt az Archaeotherium is, amelynek rejtekhelyén néhány korai teveféle maradványt találtak.

Lelőhelyek szerkesztés

Entelodontidae családhoz tartozó maradványokat találtak Ázsia, Európa és Észak-Amerika területein. Az Entelodontiae család körülbelül 37,2-15,97 millió évvel ezelőtt élt, az eocén vége felétől egészen a miocén közepéig.

Rendszertani besorolásuk szerkesztés

Az Entelodontidae nevet Richard Lydekker alkotta meg; 1910-ben Gregory[6] Nonruminantia alrendbe helyezte a családot. 1998-ban Lucas[7] a párosujjú patások közé, míg 2005-ben Boisserie az Entelodontoidea öregcsaládba sorolta az Entelodontidae családot. Mára ez az öregcsalád fel lett számolva, helyette ezt a családot a Cetancodontamorpha nevű csoportba sorolták be; a legközelebbi rokonuknak, nem a mai disznóféléket tartják, hanem az egykoron más emlősrendbe besorolt Andrewsarchus mongoliensis-t tekintik.[8][9][10][11]

Rendszerezés szerkesztés

A családba az alábbi 8 nem tartozik:

Jegyzetek szerkesztés

  1. Walking_With_Beasts#.22Land_of_Giants.22|Walking With Beasts, episode 3
  2. a b Savage, RJG, & Long, MR. Mammal Evolution: an illustrated guide. New York: Facts on File, 209–210. o. (1986). ISBN 0-8160-1194-X 
  3. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 267. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  4. Entelodont General Evidence. BBC Worldwide, 2002 [2008. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 21.)
  5. M. Mendoza, C. M. Janis, and P. Palmqvist. 2006. Estimating the body mass of extinct ungulates: a study on the use of multiple regression. Journal of Zoology 270.
  6. Full reference W. K. Gregory. 1910. The orders of mammals. Bulletin of the American Museum of Natural History 27:1-524
  7. S. G. Lucas, R. J. Emry, and S. E. Foss. 1998. Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America. Proceedings of the Biological Society of Washington 111(2):425-435
  8. W. K. Gregory. 1910. The orders of mammals. Bulletin of the American Museum of Natural History 27:1-524
  9. S. G. Lucas, R. J. Emry, and S. E. Foss. 1998. Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America. Proceedings of the Biological Society of Washington 111(2):425-435
  10. (2009) „Relationships of Cetacea (Artiodactyla) among mammals: increased taxon sampling alters interpretations of key fossils and character evolution”. PLOS ONE 4 (9), e7062. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007062. PMID 19774069.  
  11. Mesonychians part II: Andrewsarchus was a hell of a lot weirder than all the books say”, Tetrapod Zoology (Hozzáférés ideje: 2018. október 28.) (amerikai angol nyelvű) 
  12. Colbert, E.H. (1937). Notice of a new genus and species of Artiodactyl from the Upper Eocene of Wyoming. American journal of Science, Series 5, 33: 473-474
  13. Colbert, E.H. (1938). Brachyhyops, a new bunodont artiodactyls from Beaver Divide, Wyoming: Annals of the Carnegie Museum. Vol. 27. 87-108
  14. Lucas, S.G., Emry, R.J. (2004). The entelodont Brachyhyops (Mammalia, Artiodactyla) from the upper Eocene of Flagstaff Rim, Wyoming. New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, no. 26, p. 97-100
  15. Wang, B.-Y., Qiu, Z.-X. (2002). A new species of Entelodontidae (Artiodactyla, Mammalia) from the late Eocene of Nei Mongol, China. Vertebrata PalAsiatica, vol. 40, p. 194-202 (in Chinese with English summary)
  16. (2008. október 1.) „The oldest representative of Entelodontoidea (Artiodactyla, Suiformes) from the Middle Eocene of Khaichin Ula II, Mongolia, and some evolutionary features of this superfamily”. Paleontological Journal 42 (6), 643–654. o. DOI:10.1134/s0031030108060105. (Hozzáférés: 2014. november 8.)  

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Entelodont című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.