Főmenü megnyitása

Entz Béla (Kolozsvár, 1877. március 10.Pécsvárad, 1959. január 14.) patológus orvos, egyetemi tanár.

Entz Béla
Életrajzi adatok
Született1877. március 10.
Kolozsvár
Elhunyt1959. január 14.
Pécsvárad
Sírhely Pécsi köztemető G parcella, az 1. sor 3. sírhely[1]
Ismeretes mint patológus
Szüleiid. Entz Géza, Seivert Adél Jozefina.

ÉleteSzerkesztés

Tudós családból származott, nagyapja (Entz Ferenc orvos, szőlész), apja (id. Entz Géza zoológus és bátyja, ifj. Entz Géza) egyaránt az MTA tagja; ő maga is 1945-től az MTA levelező tagja volt.[2]

1900-ban szerzett orvosdoktori oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen. Hallgatóként az anatómus Thanhoffer Lajos és a kórboncnok Genersich Antal mellett dolgozott. Generisch tanítványaként gyakornok, tanársegéd, majd 1912-től adjunktus lett.[3] Közben 1911-ben az egyetem orvosi karán Csecsemőkori betegségek kórbonctanából című dolgozata alapján magántanár lett. 1912-ben megjelent Általános kórbonctan című könyve.

1914-től 1917-ig a Szt. István Kórház kórboncnok főorvosa, közben az első világháborúban zászlóalj-orvosfőnök, majd laboratóriumvezető főorvos volt a sátoraljaújhelyi harctéri betegmegfigyelő állomáson. 1918-ig az állatorvosi főiskola rendes tanára volt. 1918-ban kinevezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává, mely a kolozsvári egyetemmel együtt ideiglenesen Budapestre költözött az 1923/24-es tanévig. Ez idő alatt a Szent Rókus Kórház patológus főorvosa is volt, illetve az 1921/22-es tanévben az orvosi kar dékánja.

1924-ben az egyetemmel együtt Pécsre költözött, és 1951-ig az ETE (1948-tól POTE) nyilvános rendes tanára, 1951-től 1952-ig egyetemi tanárja volt. 1926-ban jelent meg a Csízió néven is ismert A kórbonctan és a kórszövettan alapvonalai című munkája. 1928 és 1930 között két tanéven át ismét dékán lett.[4] Az 1931/32-es és az 1945/46-os tanévekben az ETE rektora lett.[5] 1945-től az MTA levelező tagja.

Legfőbb kutatási területe a fertőző betegségek, állati paraziták által okozott kórképek. Fontos kutatásokat végzett az örökléstan, a fejlődési rendellenességek, a szifilisz és a gümőkór kórokozóinak felderítése terén. Elsők között hangoztatta a leukémia daganatos jellegét.[6]

1959-ben Pécsváradon halt meg, sírja a pécsi köztemetőben van, mely 2005 óta védett emlékhely.

EmlékezeteSzerkesztés

2015-ben[7] a Misinára vezető, addig név nélküli pécsi utat róla nevezték el.

2016-ban nyílt meg a róla elnevezett Dr. Entz Béla Klinikai Oktatási Központ.[8]

Pécsváradon a Dr. Entz Béla Egészségügyi Központ viseli nevét.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A kórbonctan és a kórszövettan alapvonalai (Pécs, 1926)

JegyzetekSzerkesztés