Entz Géza (biológus, 1842–1919)

biológus, 1842–1919

idősb. mezőkomáromi Entz Géza, (Mező-Komárom, 1842. március 29.Budapest, 1919. december 4.) magyar biológus, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bár az elsők között ismertette Magyarországon Charles Darwin A fajok eredete című munkáját, később antidarwinista nézeteket képviselt.

idősb. Entz Géza
Életrajzi adatok
Született1842. március 29.
Mező-Komárom
Elhunyt1919. december 4. (77 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint
Nemzetiség magyar
SzüleiEntz Ferenc
Gyermekek
Pályafutása
Szakterület biológus, zoológus,
Tudományos fokozat egyetemi tanár
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz idősb. Entz Géza témájú médiaállományokat.

Családja szerkesztés

Családja a magyar tudománynak több kiemelkedő személyt is adott. Nagyapja még egyszerű gyakorló orvos volt és a 19. század elején egy járvány elleni küzdelemben halt meg fiatal korában. Apja Entz Ferenc uradalmi orvosként vált a gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint a gazdatisztképzés egyik újítójává. Idősebb Entz Géza fia, Entz Géza híres biológus volt, ezért őt idősbként, fiát ifjabbként is emlegetik.[1] 1915 április 11.-én Entz Géza nemesség és előnév adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól.[2] Másik fia Entz Béla patológus orvos.

Életpályája szerkesztés

Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnáziumban kezdte, de az utolsó két osztályt a budaiban és az érettségit is ott tette le. Egyetemi tanulmányait 1862/63-as tanévtől Pesten végezte, ahol 1867-ben szerzett orvosi diplomát. Orvossá 1886. december 31-én avatták. Állat és növénytannal már gyermekkorától foglalkozott, de édesanyjának jó barátja volt Frivaldszky Imre, akinek gyűjteményét tanulmányozhatta és ő is nagy lelkesedéssel gyűjtött be rovarokat és növényeket. 1868. január 1-jétől 1869. október 28-ig a Kolozs-monostori gazdasági tanintézethez a természetrajz tanárának nevezték ki. 1873 és 1914 között a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen tanított. 1875-1876-ban a kolozsvári egyetem rektora volt, míg 1894 és 1896 között a budapesti műegyetem rektora. 1883-ban három hónapot a nápolyi zoológiai állomáson töltött el. Ottani munkája eredményeként írta az Über Infusorien des Golfes zu Neapel című értekezését. További számos szakcikk szerzője volt.[3][4]

Kutatási területe szerkesztés

Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul.[4]

Akadémiai pályafutása szerkesztés

  • az MTA levelező tagja (1883)
  • az MTA rendes tagja (1890)
  • az MTA igazgatója (1909)

Főbb művei szerkesztés

Források szerkesztés

  1. Entz Géza Id.. kfki.hu. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  2. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 152. oldal
  3. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 428. o.  
  4. a b Csiffáry Gabriella. Magyar Tudósok Önéletrajza [archivált változat]. Palatinus, 361. o.. ISDN 963 9380954 (2003). Hozzáférés ideje: 2011. május 13. [archiválás ideje: 2012. március 7.] 
  5. Über Infusorien des Golfes von Neapel. ciliateguide.myspecies.info. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)

További irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Entz Géza életrajza (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  • Entz Géza (magyar nyelven). tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2011. május 13.)