Entz Géza (biológus, 1842–1919)

biológus, 1842–1919
(Entz Géza (biológus, 1842-1919) szócikkből átirányítva)

idősb. mezőkomáromi Entz Géza, (Mező-Komárom, 1842. március 29.Budapest, 1919. december 4.) magyar biológus, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bár az elsők között ismertette Magyarországon Charles Darwin A fajok eredete című munkáját, később antidarwinista nézeteket képviselt.

idősb. Entz Géza
Életrajzi adatok
Született1842. március 29.
Mező-Komárom
Elhunyt1919. december 4. (77 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
SzüleiEntz Ferenc
Gyermekek
Pályafutása
Szakterületbiológus, zoológus,
Tudományos fokozategyetemi tanár
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz idősb. Entz Géza témájú médiaállományokat.

Családja szerkesztés

Családja a magyar tudománynak több kiemelkedő személyt is adott. Nagyapja még egyszerű gyakorló orvos volt és a 19. század elején egy járvány elleni küzdelemben halt meg fiatal korában. Apja Entz Ferenc uradalmi orvosként vált a gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint a gazdatisztképzés egyik újítójává. Idősebb Entz Géza fia, Entz Géza híres biológus volt, ezért őt idősbként, fiát ifjabbként is emlegetik.[1] 1915 április 11.-én Entz Géza nemesség és előnév adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól.[2] Másik fia Entz Béla patológus orvos.

Életpályája szerkesztés

Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnáziumban kezdte, de az utolsó két osztályt a budaiban és az érettségit is ott tette le. Egyetemi tanulmányait 1862/63-as tanévtől Pesten végezte, ahol 1867-ben szerzett orvosi diplomát. Orvossá 1886. december 31-én avatták. Állat és növénytannal már gyermekkorától foglalkozott, de édesanyjának jó barátja volt Frivaldszky Imre, akinek gyűjteményét tanulmányozhatta és ő is nagy lelkesedéssel gyűjtött be rovarokat és növényeket. 1868. január 1-jétől 1869. október 28-ig a Kolozs-monostori gazdasági tanintézethez a természetrajz tanárának nevezték ki. 1873 és 1914 között a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen tanított. 1875-1876-ban a kolozsvári egyetem rektora volt, míg 1894 és 1896 között a budapesti műegyetem rektora. 1883-ban három hónapot a nápolyi zoológiai állomáson töltött el. Ottani munkája eredményeként írta az Über Infusorien des Golfes zu Neapel című értekezését. További számos szakcikk szerzője volt.[3][4]

Kutatási területe szerkesztés

Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul.[4]

Akadémiai pályafutása szerkesztés

  • az MTA levelező tagja (1883)
  • az MTA rendes tagja (1890)
  • az MTA igazgatója (1909)

Főbb művei szerkesztés

Források szerkesztés

  1. Entz Géza Id.. kfki.hu. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  2. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 152. oldal
  3. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 428. o.  
  4. a b Csiffáry Gabriella. Magyar Tudósok Önéletrajza [archivált változat]. Palatinus, 361. o.. ISDN 963 9380954 (2003). Hozzáférés ideje: 2011. május 13. [archiválás ideje: 2012. március 7.] 
  5. Über Infusorien des Golfes von Neapel. ciliateguide.myspecies.info. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)

További irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Entz Géza életrajza (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  • Entz Géza (magyar nyelven). tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2011. május 13.)