Főmenü megnyitása

Az Epinecrophylla ornata a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Epinecrophylla ornata
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Hangyászmadárfélék (Thamnophilidae)
Nem: Epinecrophylla
Faj: E. ornata
Tudományos név
Epinecrophylla ornata
(Sclater, 1853)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Epinecrophylla ornata témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Epinecrophylla ornata témájú médiaállományokat és Epinecrophylla ornata témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Philip Lutley Sclater angol ornitológus írta le 1853-ban, a Formicivora nembe Formicivora ornata néven.[3]

Sorolták a Myrmotherula nembe is Myrmotherula ornata néven is.[4]

AlfajaiSzerkesztés

  • Epinecrophylla ornata atrogularis (Taczanowski, 1874)
  • Epinecrophylla ornata hoffmannsi (Hellmayr, 1906)
  • Epinecrophylla ornata meridionalis (Zimmer, 1932)
  • Epinecrophylla ornata ornata (P. L. Sclater, 1853)
  • Epinecrophylla ornata saturata (Chapman, 1923)[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Dél-Amerika nyugati részén, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador és Peru területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők, valamint édesvizű területek. Állandó, nem vonuló faj.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 9–10 centiméter, testtömege 8,5–11 gramm.[3]

ÉletmódjaSzerkesztés

Különböző rovarokkal és pókokkal táplálkozik.[3]

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 15.)

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés