Erős Gedeon
Erős Gedeon, 1905-ig Edelstein Gedeon[1] (Budapest, Ferencváros, 1898. augusztus 26.[2] – Brooklyn, New York, 1966. július 14.) patológus, kórházi főorvos, egyetemi magántanár.
| Erős Gedeon | |
| Született | Edelstein Gedeon 1898. augusztus 26. Budapest |
| Elhunyt | 1966. július 14. (67 évesen) Brooklyn |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Erős (Edelstein) Ignác (1854–1936)[3] kereskedő és Weiszbrunn Lina (1866–1929) fiaként született sokgyermekes zsidó családban.[4] A Budapesti X. Kerületi Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett (1916). 1916 májusában bevonult a közös gyalogezredhez, ahonnan 8 heti kiképzés után áthelyezték a 66. gyalogezredhez Eperjesre. A tisztiiskola Losoncon történt elvégzése után 1916. december 24-én mint hadnagyjelölt az orosz harctérre ment, ahol 1917. június 9-én megsebesült. Felgyógyulása után, 1917 novemberében újból kiment a frontra és 1918 elején a 65. gyalogezredhez került. Tizenöt hónapot töltött a fronton, több kitüntetésben is részesült. 1919. január 1-jén szerelt le.
Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte és 1923-ban orvosdoktorrá avatták. Orvostanhallgatóként a Poliklinikán és a fővárosi Kun utcai Kórházban dolgozott. 1920 szeptemberétől a Pozsonyból Budapestre menekült Erzsébet Tudományegyetem Kórbonctani Intézetének önkéntese volt. Oklevele megszerzése után az egyetemmel Pécsre költözött, ahol előbb gyakornokként, később tanársegédként alkalmazták. 1928 elején ösztöndíjjal a berlini Rudolf-Virchow-Krankenhausban dolgozott, s ugyanebben az évben belföldi állami kutatási ösztöndíjat kapott. 1929 végén kinevezték a Pesti Izraelita Hitközség Kórházai részére létesített proszektúra orvosává és ettől kezdve Budapesten praktizált.[5] 1930-ban A fertőző betegségek kórbonctana című tárgykörből a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett.[6] 1932-ben a Pesti Izraelita Hitközség elöljáróságától megkapta a kórházi főorvosi címet.[7] Tagja volt a Jó Egészség című egészségügyi folyóirat szerkesztőbizottságának (1931–1934). A második világháború kitörésének évében elhagyta Magyarországot és az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol folytatta hivatásának gyakorlását.
Felesége Turi Katalin volt, akit 1938-ban vett nőül. Fia Erős Tamás.
Művei szerkesztés
- Gyors eljárás celloidin-paraffinos metszetek készítésére. (Gyógyászat, 1925, 1.)
- Vizsgálatok a csontvelőbénulásról különös tekintettel az agranulocytosisra. Barta Imrével. (Orvosi Hetilap, 1929, 30.)
- Az artentaffin-sejtek jelentősége. (Magyar Orvosi Archívum, 1931, 32.)
- A gyomor-béltractus u. n. „sárga“, „argentaffin“ sejtjeinek újabb kimutatási módszere. (Gyógyászat, 1932, 16.)
- Az endokrin mirigyrendszer extractumainak befolyása az egércarcinoma fejlődésére. Fodor Imrével és Kunos Istvánnal. (Gyógyászat, 1933, 4–6.)
- Vizsgálatok a gyomor-béltractus argentaffin sejtjeinek biológiai és klinikai jelentőségére vonatkozólag. I. A gyomor-béltractus „argentaffin“ sejtjeinek jelentősége anaemia perniciosában. (Gyógyászat, 1933, 33.)
- Vizsgálatok a gyomor-béltractus argentaffin sejtjeinek biológiai és klinikai jelentőségére vonatkozólag. II. A bélnyálkahártya extractumának hatása a patkányok bartonella-anaemiájára. (Gyógyászat, 1933, 34.)
- A kórbonctani rheumakutatás újabb eredményei. (Gyógyászat, 1935, 31–32.)
- Syringocystadenoma papilliferum. Liebner Ernővel. (Gyógyászat, 1935, 40.)
- Májkészítmények standardizálása a Bartonella-anaemia segítségével. Kunos Istvánnal. (Gyógyászat, 1935, 46.)
- A daganatos betegségek kórjóslata a pathologus szempontjából. (Gyógyászat, 1939, 18.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 84964/1905. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 362. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 6. oldal 48. sor
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári születési akv. 1380/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ Erős Ignác halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1672/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ Testvérei: Júlia (1888), Imre (1889), Endre (1891), Jenő (1892), Erzsébet (1893), István (1901)
- ↑ „Orvosi kinevezések a pesti izr. hitközség kórházaiban”, Ujság, 1929. december 24., 8. oldal (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1930. július 1. (38. évfolyam, 13. szám)
- ↑ „A zsidókórház uj főorvosai”, Egyenlőség, 1932. július 2. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- szerk.: Réti Béla: A volt cs. és kir. Lajos Győző főherceg 65. gyalogezred világháborús emlékalbuma (1938)
- Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999: Erős Gedeon. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. február 26.)
