Az erőszak kifejezés írja le azokat a gyakran előre eltervezett cselekményeket, amelyek más élőlényeknek fájdalmat, sérülést, szenvedést okoznak, illetve más embereket valamire fizikai erővel vagy hatalmi nyomással kényszerítenek. Az erőszak gyakran agresszióval párosul.

Megjelenési forma szerintSzerkesztés

Az eszközök és a célok jellegét tekintve alapjában véve kétfajta erőszak létezik: módszertelen erőszak, amely vaktában elkövetett erőszakos cselekmények szűk halmazát jelenti, és módszeres erőszak, amely erőszakos csoportok célzott, szervezett fellépéseiből áll.

Társadalmi összefüggés szerintSzerkesztés

Különböző társadalmi csoportok közötti erőszak formái, úgy is mint háború, terrorizmus, fegyveres beavatkozás, megszállás stb. Ennek következményei nemzetközi jogszabályok, államközi szerződések, ill. az érintett állam(ok) törvényeiből tevődnek össze.

A társadalmon belüli erőszak különböző formái és szintjei, úgy is mint bántalmazás, kényszerítés, kínzás, molesztálás, rongálás, szexuális erőszak, testi sértés stb. Ezek a cselekmények társadalmi és/vagy jogi szankciókkal járnak, de nem minden társadalomban számítanak ugyanolyan bűncselekménynek.

Jogi következmények szerintSzerkesztés

Az erőszakos cselekmények jogi környezettől függően büntethető vagy nem büntethető kategóriába esnek. Eltérő társadalmak eltérő szabályozást alkalmaznak az erőszak büntetendő és nem büntetendő formáira. A felvilágosult társadalmakban az erőszak széles körben elfogadhatatlan megnyilvánulási szintjeit indokolatlan erőszaknak, kegyetlenségnek szokták tekinteni, és azokat nyíltan elutasítják. A erőszakmentes társadalomért civil szervezeteket hoznak létre.

médiaállományokat.

IrodalomSzerkesztés

  • Jan Philipp Reemtsma: Bizalom és erőszak a modern társadalomban; ford. Papp Zoltán; Atlantisz, Bp., 2017 (Kísértések) ISBN 9789639777491

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Erőszak témájú médiaállományokat.
  • Sevillai nyilatkozat az erőszakról
  • A biztonság új aspektusai: A kórházi személyzet biztonsága – A kórházi erőszakos cselekedetek megelőzése
  • Ranschburg Jenő: A meghitt erőszak; Saxum, Bp., 2006
  • Pelle János: Bosszú és kegyetlenség. Az emberi gyűlölet kultúrtörténete; Alexandra, Pécs, 2006
  • Szabó János: Média és erőszak. Élhetünk-e erőszak nélkül, s ha nem, mit tehet a média az erőszak megszelídítéséért?; Zrínyi, Bp., 2009
  • A médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták; szerk. Stachó László, Molnár Bálint; Mathias Corvinus Collegium–Századvég, Bp., 2009
  • Figula Erika: Az erőszak pszichológiai kérdései; DE Tudományegyetemi Karok, Debrecen, 2011 (Re-pe-t-ha-könyvek)
  • Balogh László Levente: Az erőszak kritikája. Tanulmányok; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2011
  • Az árnyék helye. Tanulmányok a hatalom, a morál és az erőszak kérdéseiről; szerk. Gulyás Gábor, Széplaky Gerda; Kalligram, Pozsony, 2011 (Memento könyvek)
  • Erdélyi Gabriella: Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban; Libri, Bp., 2011
  • René Girard: Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből. A kereszténység kritikai apológiája; ford. Sujtó László; Atlantisz, Bp., 2013 (A kútnál)
  • Nemes Z. Márió: A preparáció jegyében; JAK–Prae.hu, Bp., 2014 (JAK)
  • Az erőszak reprezentációi; szerk. Pabis Eszter; Debreceni Egyetemi, Debrecen, 2015 (Cultura animi)
  • Pierre Clastres: Az erőszak archeológiája; ford. Ádám Péter, Csímár Péter; Qadmon, Bp., 2015
  • 1956: erőszak és emlékezet. Tanulmányok; szerk. Müller Rolf, Takács Tibor, Tulipán Éva; Jaffa, Bp., 2017
  • Jan Philipp Reemtsma: Bizalom és erőszak a modern társadalomban; ford. Papp Zoltán; Atlantisz, Bp., 2017 (Kísértések)
  • Harai Dénes: Szellem, hatalom, erőszak; Zrínyi, Bp., 2017
  • Steven Pinker: Az erőszak alkonya. Hogyan szelídült meg az emberiség?; ford. Gyárfás Vera; Typotex, Bp., 2018 (Test és lélek)
  • Háború béke idején. Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után; szerk. Robert Gerwarth, John Horne, ford. Váradi Péter, Schlakta Viktória; L'Harmattan, Bp., 2018
  • Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története Magyarországon a II. világháború alatt; Jaffa, Bp., 2018 (Modern magyar történelem)
  • Judith Lewis Herman: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig; ford. Kuszing Gábor, utószóford. Kulcsár Zsuzsanna; Háttér–NANE Egyesület, Bp., 2019 (Tűz-hely könyvek)
  • Jörg Baberowski: Az erőszak terei; ford. Győri László; Európa, Bp., 2019
  • Aaron T. Beck: A gyűlölet fogságában. A harag, az ellenségesség és az erőszak alapjai gondolkodásunkban; ford. Berghammer Rita; Gabo, Bp., 2020 (Gabo pszichológia)
  • Bia hangja. Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi; szerk. Balogh Gergő, Pataki Viktor; Líceum, Eger, 2021

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés