Erasmus (vonat)

egykori TEE vasúti járat

Az Erasmus egy nemzetközi TEE járat volt, amely Hága és München között közlekedett naponta. Nevét Rotterdami Erasmusról, a németalföldi filozófusról kapta.[1] Az első Erasmus Trans-Europ-Express (TEE) járat 1973. június 6-án indult el és 1980-ig közlekedett. 1980 és 1987 között bekerült az InterCity járatok közé, majd 1987-től, egészen a 2000-es megszűnéséig, mint EuroCity közlekedett. A járat helyét a német vasút ICE vonatai vették át.

Erasmus
Az ADm sorozatú dómkocsi utastere
Az ADm sorozatú dómkocsi utastere
TípusTrans Europ Express (TEE)
(1973–1980)
InterCity (IC)
(1980–1987)
EuroCity (EC)
(1987–2000)
Státuszmegszűnt
HelyHollandia
Németország
Ausztria
NévadóRotterdami Erasmus (ember)
Első járat1973. június 3.
Utolsó járat2000. november 2.
UtódjaICE
Volt üzemeltetőDeutsche Bundesbahn
Vonal kezdeteHága
Vonal végeMünchen
Távolság915 km
Járatsűrűségnaponta
VonatszámTEE 26/27
PanorámakocsiADm vista-dome
Nyomtáv1435 mm
Villamos vontatás1500 V DC (Hollandia)
15 kV 16,7 Hz (Németország & Ausztria)
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Trans Europ Express

szerkesztés

Az Erasmus 1973. június 3-án indult csak első osztályú kocsikkal a Holland Államvasutak kérésére annak érdekében, hogy közvetlen TEE-összeköttetést biztosítson Hága és Németország között.[2] A Deutsche Bundesbahn egy külön TEE-szolgáltatást akart, amely összeköti Kölnt és Münchent, ugyanazon útvonalon, mint a korábbi TEE Rheinpfeil.[3] Noha a Rheinpfeilt már 1971-ben áthelyezték TEE kategóriából az IC kategóriába, 1973 májusáig még fenntartották az időigényes közvetlen kocsik cseréjét, beleértve a kilátókocsikat is a duisburgi TEE Rheingolddal.

A tervek szerint az új TEE Erasmusnak időzített átszállási kapcsolatai lettek volna a TEE Prinz Eugennel Würzburg felé mindkét irányában.[4] 1973-tól Duisburgban már nem volt közvetlen-kocsi a Rheingold és Rheinpfeil között (a Rheinpfeilt 1979-ben még München helyett Bázelbe közlekedett). Az ADm vista-dome sorozatú kilátókocsik karbantartását azonban a müncheni DB-bázison kellett elvégezni, amely akkor nem volt Rheingold útvonalán. Annak érdekében, hogy a rendszeres karbantartás bekerüljön a normál működésbe, az Erasmus vista-dome személykocsikat is kapott. A TEE Rheingold és a TEE Erasmus szerelvényei az éjszaka folyamán helyet cseréltek Hágában, így minden kilátó-kupolás személykocsit ötnaponta lehetett szervizelni Münchenben.[2]

Kezdetben a járat a Den Haag Hollands Spoor stationról indult az Amszterdam–Rotterdam-vasútvonalon, egy összekötő vágányt használva a Hága-Utrecht-Németország vasútvonal felé, hogy kelet felé haladhasson.[5] A hágai központi pályaudvar, a Hága-Utrecht-Németország-vasútvonal nyugati végállomásának befejezése után, 1976. május 30-án a nyugati végállomás a korábbi Holland állomás helyett a központi állomásra változott, így feleslegessé téve az összekötő vágányt.[3]

Németországban a vonat Köln Hauptbahnhof-Mainz Hauptbahnhof-Frankfurt Hauptbahnhof-Würzburg Hauptbahnhof útirányon át haladt Münchenig.

1976-ban a Vista-dome kocsikat minden járaton kivonták a forgalomból, és helyettesítették őket ARD (bár/üzleti) kocsikkal.[6] Ugyancsak megváltoztatták az Erasmus útvonalát a déli részen Mainz és München között a Mannheim Hauptbahnhof-Stuttgart Hauptbahnhof-Augsburg Hauptbahnhof útvonalra. A járat 1979-től az 1980-as utolsó útjáig ismét a régi eredeti útvonalán közlekedett, hogy Frankfurton és Würzburgon is keresztül haladhasson.

Másodosztály

szerkesztés

A TEE korszak végével a járat már nem csak első- hanem másodosztályú kocsikat is továbbított. 1980 szeptemberében a holland végállomást Amszterdamig, a déli végállomást pedig az ausztriai Innsbruckig módosították. Az Erasmus 1987. május 30-ig mint InterCity járat közlekedett. 1987. május 31-én az Erasmus EuroCity járattá vált. 1991. június 2-án az útvonalat ismét rövidítették, most Amszterdam-Köln irányába, majd 2000. november 3-án az Erasmust egy név nélküli ICE járattal helyettesítették.[7]

  • Hajt, Jörg. Das grosse TEE Buch (german nyelven). Bonn/Königswinter: Heel Verlag (2001). ISBN 3-89365-948-X 
  • La Légende des Trans Europ Express (french nyelven). Vannes: LR Presse (2007). ISBN 978-29-036514-5-9 
  • Goette, Peter. TEE-Züge in Deutschland (german nyelven). Freiburg: EK-Verlag (2008). ISBN 978-3-88255-698-8