Erbusco

település Olaszországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 2.

Erbusco (korábban Villa d'Erbusco) település Olaszország északi részén, Lombardia régióban, Brescia megyében, a Franciacorta hegyvidéken. Lakosainak száma 8746 fő (2023. január 1.).[1] Erbusco Adro, Cazzago San Martino, Cologne, Rovato, Coccaglio és Palazzolo sull’Oglio községekkel határos.

Erbusco
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLombardia
MegyeBrescia
FrazionékLovera, Pedergnano, Spina, Villa, Zocco
PolgármesterIlario Cavalleri
Irányítószám25030
Körzethívószám030
Forgalmi rendszámBS
Népesség
Teljes népesség8746 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség546,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület16 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′, k. h. 9° 58′45.600000°N 9.966667°EKoordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 9° 58′45.600000°N 9.966667°E
Elhelyezkedése Brescia térképén
Elhelyezkedése Brescia térképén
Erbusco weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erbusco témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Természetföldrajz

szerkesztés

A Monte Orfano lábánál, a Pó-síkság és az Oglio folyó vízgyűjtő területe között fekszik.

Története

szerkesztés
 
A városháza melletti torony

Már Kr. e. 5000 körül az újkőkorban is lakott volt, majd a kelták, az etruszkok, a cenomanosok, a rómaiak (Gallia), a longobárdok (a település ekkor a Szent Júlia Királyi Monostor birtokában volt) és a franciák éltek itt.

A Miasszonyunk-templom mai változata a 12. században épült, a korábbi maradványok a kereszténység előtti időkből származhatnak. Szintén figyelemre méltó az Iseói-tó környékéről előkerült 9. századi homokkő pluteo, melyet Amelio Tagliaferri,[2] Gaetano Panazza és Araldo Bertolini[3] tártak fel, a darabok a római Miasszonyunk-templomra emlékeztetőek.

Az első világháború során az olasz hadsereg különleges kiképzőállomása működött itt. Az alpini hadnagy Giovanni Rolandi így írt az 1918. november 1-én megkezdett Tonale-hágón keresztül történő végső támadás nyomulásról::[4]

: „(...) a 161-es Compagnia del Mandrone [hegyi osztag], amely tagjait Erbuscóban képezték (...)”

A településen székel a CDS Holding ingatlankereskedelmi vállalat.[5] A település a Franciacorta DOCG bor egyik termelési helye.[6]

Közlekedés és infrastruktúra

szerkesztés

Erbuscót is érintette a régióban 1897 és 1915 között közlekedő Iseo–Rovato–Chiari villamosvonal.[7] Napjainkban a település közelében halad el a Torino–Trieszt (A4-es) autópálya. A településen található a több, mint 120 üzlettel rendelkező Le Porte Franche bevásárlóközpont.[8]

Sportélet

szerkesztés

A 2001-es Giro d’Italia 16. szakasza innen rajtolt.[9]

Látnivalók

szerkesztés
 
Városháza
  • Miasszonyunk-templom
  • Abbazia de Santo Catricalà da Zingonia

Híres személyek

szerkesztés
  • Giovanni Battista Piccioli (1957–), püspök
  1. a b https://demo.istat.it/?l=it
  2. Tagliaferri A., (1965) I longobardi nella civiltà e nell'economia italiana del primo Medioevo. Giuffrè, Milánó
  3. Panazza G., Bertolini A., (1984) Arte in Val Camonica - vol 3 - I. Industrie grafiche bresciane, Brescia.
  4. Luciano Viazzi. I Diavoli dell'Adamello. Mursia, Milánó, 480. o. (1981) 
  5. CDS Group. [2016. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
  6. BresciaTours
  7. Claudio Mafrici (1997. november 1.). „I binari promiscui - Nascita e sviluppo del sistema tramviario extraurbano in provincia di Brescia (1875-1930)”.  
  8. Le Porte Franche
  9. CyclingNews

További információk

szerkesztés