Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Keleti-Kárpátok, a Déli-Kárpátok, a Ruszka-havas és az Erdélyi-szigethegység. Területe megközelítőleg 35 000 km², átlagos magassága 300–600 m. Három alegységre tagolódik: Szamosmenti-hátság, Mezőség, Küküllőmenti-dombvidék.
Erdélyi-medence | |
Elhelyezkedés | Románia, Erdély Kárpát-medence |
Besorolás | nagytáj |
Fontosabb települések | Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely |
Földrajzi adatok | |
Terület | 100 000 km² |
Folyóvizek | Maros, Szamos, Olt |
Időzóna | EET (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 30′46.500000°N 24.500000°EKoordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 30′46.500000°N 24.500000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi-medence témájú médiaállományokat. |
Keletkezése
szerkesztésA kréta időszak végén és a paleocén korszak elején elkezdődött folyamatos süllyedés révén keletkezett, mialatt a szomszédos Kárpátok hegylánca felgyűrődött. Ebben a mélyedésben alakul ki egy kis mélységű, szárazföldi beltenger. Ennek a kontinentális beltengernek nem volt összeköttetése a környező tengerekkel és óceánokkal. A medence állandó süllyedése, egy kb. 5000 m vastag üledékes réteg kialakulását eredményezte.
Szerkezete
szerkesztésAz Erdélyi-medence függőlegesen három, különböző egységre tagolódik: egy alsó rész, amely vetőkkel barázdált kristályos alapkőzet, erre települ a középső egység, melyet tektonikailag enyhébben tagolt szenon, paleocén és alsó miocén üledékek alkotnak, majd következik a felső egység bádeni, szarmata és pannon üledékekkel, melyeket pliocén mozgások és sófeltörések szabdaltak.
Vízrajza
szerkesztésLegfontosabb folyói északon a Szamos, középső részén a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban folyik át a medencén, délen pedig az Olt.
|
Városok
szerkesztésAz Erdélyi-medencében található legnagyobb városok: Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Torda, Gyulafehérvár, Medgyes, Segesvár.