Erdélyi Napló
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az Erdélyi Napló Nagyváradon született sajtótermék. Az Erdélyi Napló, a Stanik István kezdeményezésére, az igazgatása alatt működő Bihari Napló Kiadó keretében 1990-ben napilapként indult, terjesztési gondok miatt szűnt meg. Az 1991-1995 közötti időszakban, Stanik István alapító-főszerkesztő vezetésével, hetilapként az Analóg Kiadóban jelent meg. Ezekben az években a legnépszerűbb hetilap volt Erdélyben, példányszáma elérte az ötvenezret. 1995-ben a kiadó Szőcs Géza tulajdonába kerül, a lapot pedig Barabás Zoltán, Sorbán Attila, Gazda Árpád, majd Dénes László főszerkesztő vezette. Az RMDSZ holdudvarán kívül eső, gyakori pénzügyi gondokkal küzdő lap Dénes László főszerkesztő távozása után, 2004-től 2009. augusztusi megszűnéséig Kolozsváron jelent meg a Kalauz Kft. kiadásában, a nyomtatás a Garamond Kft. nyomdájában készült. Később újra megjelent.[1]
Főszerkesztője Makkay József, főmunkatársai Bagoly Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Fábián Tibor (Nagyvárad), Ágoston Balázs (Budapest), Jakab Lőrinc (Csíkszereda), Román Győző (Bukarest), Somogyi Botond voltak.
2012. április 1-jétől a lap főszerkesztője Csinta Samu, lapigazgatója Dénes László, kiadója az Udvarhelyi Híradó Kft.
Média címen 1991-től sajtószemle-melléklete jelent meg.
A Napló jeles publicistái
szerkesztés- Németh Csaba közíró
- Nits Árpád közgazdász
- Sebestyén Péter egyházi író, helytörténész
- Simó Márton költő, író
- Székely Attila történész, régész
- Tuduka Oszkár zenekritikus, közíró
- Váradi Mária újságíró
- Váradi Goia János orvos, pszichiáter
- Vesselényi Tibor közgazdász
Források
szerkesztés- ↑ Erdélyi Napló – új honlap A kiadás székhelye Kolozsvár, igazgató-főszerkesztője Makkay József.
- stop.hu: Újraindul az Erdélyi Napló[halott link]
- HVG: Fidesz-közeli Erdélyi Napló Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Több vezetőváltás is történt az utóbbi egy hónapban az erdélyi magyar sajtóban Transindex, 2012. március 28.