Erdődy János (író)

Erdődy János [1927 és 1931 között álneve újságíróként Zagróczky Elek; írói álnevei: Alec Forest, A. Forest, R. Fowler, E. D. Walter] (Budapest, 1909. április 2. – Szigliget, 1996. március 23.) magyar író, műfordító.

Erdődy János
Született	1909. április 2. Budapest
Elhunyt	1996. március 23. (86 évesen) Szigliget
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író fordító forgatókönyvíró
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

Az 1930-as évektől a Népszavában jelentek meg cikkei, 1948-ig volt a lap kulturális rovatvezetője. Ezt követően, mivel a szociáldemokratákkal szimpatizált, politikai okokból nem publikálhatott, csak 1957-ben tért vissza az irodalmi életbe. Az 1960-as évektől érdeklődése a történelmi regények felé fordult.

Művei

Regények

Arany országút, regény, 1935. Egy asszony, aki nem hagyja magát, regény, 1936. Az Élet hazárdjátékosa, regény, 1936. Ember az örvényben, regény, 1936. A Gran Chaco hőse, regény, 1936. Hajsza a tengeren, regény, 1936. Halál a bárban, regény, 1936. Hazardőrök, regény, 1936. Hív a halott, regény, 1936. Jim fellázad, regény, 1936. Mindenki gyanús..., regény, 1936. Egy ország eladó, regény, 1936. Párbaj a levegőben, regény, 1936. Saját tudósítónktól, regény, 1936. Vőlegényem, a gangster, regény, 1936. A vörös árnyék, regény, 1936. Az adeni kém, regény, 1937. Az aktatáskás úr, regény, 1937. Búg a sziréna, regény, 1937. A fehérköpenyes sátán, regény, 1937. A gárda meghal, regény, 1937. A hawayi táncosnő, regény, 1937. Az olajkutak fantomja, regény, 1937. A fekete tükör, regény, 1937. A fehér démon, regény [1939]. Aranyláz, regény, 1938. Árnyak Kína felett..., regény, 1938. Gangster Rt., regény, 1938. Játék az országért, regény, 1938. Mindenemet ellopták!, regény, 1938. Tizenkettes repülőraj, regény, 1938. Acélcápa, regény, 1939. Ellent ellopták, regény, 1939. A Gran-Canon banditái, regény, 1939. Halál éjszakája, regény, 1939. Kalandorok fellegvára, regény, 1939. Kismadár a forgószélben, regény, 1939. Pénzt!, regény, 1939. Péter puskát árul, regény, 1939. A tevékeny hulla, regény, 1939. Vadmacska, regény, 1939. Kísértet a prérin, regény, 1940.

Villon, a költő huszonnégy verse, amelyeket halála után négy és félszáz évvel írt: Erdődy János, pamfletek, 1941. Új színjátszás, új film, tanulmány [1945]. Fagyöngy, színdarab, bemutató: Magyar Színház, 1946. A nőstényfarkas, regény, 1957. Szegény jó Márton Tabi Lászlóval, bemutató: Jókai Színház, 1957. András mester krónikája, ifjúsági regény, 1959. A negyedik lovas, regény, 1959. Aretino Velencében, regény, 1961. Tíz igaz Szodomában, regény, 1962. Sasoknál magasabban. Hunyadi Mátyás élete, regény, 1963. Ezüstpáncélos Johanna, regényes életrajz [Jeanne d'Arcról], 1964. Küzdelem a tengerekért, ismeretterjesztő tanulmány, 1964. Bocskorosok, regény, 1966. Alvilági párbaj, regény, 1966. A Szárnyas Oroszlán, regény, 1967. Rekviem Firenzéért, regény, 1968. Bocskorosok hadinépe, 1969. A második Róma, regény, 1970. Háromkirályok szolgája, regény, 1970. Szegény Robert, regény, 1970. Peéri Gábor budapesti lakos, regény, 1972. Krisztina királynő Rómában, regény, 1972. A Vörös Liliom városa, elbeszélés-ciklus, 1973. Így élt Gutenberg, életrajz, 1973. Velencei karnevál, regény, 1974. Az Antikrisztus és szolgája, regény, 1975. A Szent Sátán, regény, 1975. Párizsi éjszakák, életrajzi regény, 1976. Szép és kegyetlen Velence, regény, 1977. Így élt Kolumbusz, életrajz, 1978. Lammermoori Lucia szomorú és igaz története, regény, 1978. Énekes az országúton, regény, 1979. Őrségváltás az Óceánon, regény, 1979. Perugia szűk utcáin, regény, 1980. Így élt Magellán, életrajz, Pozsony-Budapest, 1981. A Fenséges Köztársaság nevében, regény, 1982. Így élt Husz János, életrajz, 1983. "Jó éjt, királyfi!...", regény, 1984. Mesterdalnokok városa, regény, 1984. Keresztes lobogók alatt, ismeretterjesztő tanulmány, 1986. Város a hadak útján. Budapest regénye, 1988. A tizenkettedik tanú vallomása, regény, 1990.

Műfordítások

• Bertolt Brecht: Háromgarasos regény, 1945.
• Molière: Kotnyelesek, bemutató: a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1945.
• Horatius: Összes lírai költeményei és az Ars Poetica, 1946.
• Ovidius: Panaszdalok, 1947.
• Molière: Férjek iskolája, 1947.
• Friedrich Schiller: Don Carlos, Magyar Rádió, 1955.
• Heinrich Heine: Atta Troll, 1958.
• Schiller: Stuart Mária, bemutató: Szolnok, 1970.

Forgatókönyvek

• Fotó Háber (1963)
• A kőszívű ember fiai (1965)
• Egy magyar nábob (1966)
• Kárpáthy Zoltán (1966)
• Róka fogta csuka (tévéfilm, 1966, 1984)
• Ágis tragédiája (tévéfilm, 1971)
• Ejnye, Cecília (A Zenés TV színház epizódja, versek, 1974)
• Fekete gyémántok (1976)

Operettek

Fővárosi Operett Színház

• Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház, 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

Állami Déryné Színház

• Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. Rendezte: Csongrádi Mária. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne. Koreográfus: Rimóczy Viola

„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában.”

– Film-Színház-Muzsika

Rádiódaljátékok

• Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (Magyar Rádió, 1957) rádiódaljáték 2 részben. Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.  Szereplők:  Deák Sándor,  Gönczöl János, Molnár Miklós,  Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor.  Rendező: László Endre. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
• Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (Magyar Rádió, 1965) Történelmi daljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre.

Rádióoperett

• Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (Magyar Rádió, 1959) rádióoperett 2 részben. Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Közreműködött a Földényi-kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.

Diszkográfia

• Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang (1959, rádiódaljáték, Magyar Rádió), 2019 Breaston & Lynch Média CD dupla-album

Források

• Kortárs magyar írók 1945–1997
• A magyar irodalom története 1945-1975 III./1-2 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
• kemenyegon.hu