Erdődy Sándor Lajos

főispán, miniszter, lovászmester, politikus, természettudós, az MTA tagja

Monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy Sándor Lajos (Lábod, 1802. augusztus 10.Vép, 1881. január 22.[2][3]) főispán, miniszter, lovászmester, politikus, természettudós, az MTA tagja (igazgató: 1877. május 26.).

Erdődy Sándor Lajos
Született 1802. augusztus 10.
Elhunyt 1881. január 22. (78 évesen)[1]
Vép
Foglalkozása politikus

ÉletpályájaSzerkesztés

Magyar királyi főlovászmester, valóságos belső titkos tanácsos volt. Az 1840. és az 1843–1844. évi országgyűlésen, mint kiváló szónok tűnt fel. Varasd vármegye főispánja volt. Batthyány Lajos, az uralkodóhoz kinevezésre felterjesztett külügyminiszteri tisztséget kapott volna (1848. szeptember 17.). 1848 után visszavonultan élt. Híres mecénás: a tudományok és a művészetek pártfogója volt. 1860-ban 2500 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei gróf Erdődy Zsigmond (1775–1813) és Festetich Mária (1774–1837) grófnő voltak. Bécsben, 1843. augusztus 7-én házasságot kötött Batthyány-Strattmann Leopoldina (1824–1866) németújvári grófnővel. Gyermekük nem született.[4]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gr. Zichy Ottó: Gróf Erdődy Sándor vépi kertje (Magyar Kert, 1863)
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeállította: Fekete Gézáné. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés