Főmenü megnyitása

Erdőkürt (szlovákul: Kirť) község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Erdőkürt
Erdőkürt címere
Erdőkürt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Szebenszkiné Palik Katalin[1]
Irányítószám 2176
Körzethívószám 32
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség477 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség22,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőkürt (Magyarország)
Erdőkürt
Erdőkürt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 22″, k. h. 19° 27′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 22″, k. h. 19° 27′ 26″
Erdőkürt (Nógrád megye)
Erdőkürt
Erdőkürt
Pozíció Nógrád megye térképén
Erdőkürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőkürt témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Budapesttől 58  km-re, Aszódtól 20 km-re, Váctól 32 km-re található falu a Cserhátalja dombos vidékének egyik völgyében, a Céklás-patak mellett, Nógrád megye határán – Pest megyéhez közel terül el.

MegközelítéseSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

A falut elsőként a 13. század végén említik oklevelek, Kywth vagy Kyrth néven. Neve arra utal, hogy a terület eredetileg a honfoglalás kori Kürt-törzs szálláshelye volt.

Az 1500-as évek közepén török fennhatóság alá került, de nem néptelenedett el, mint sok más település, lakóinak száma az ez idő tájt keletkezett összeírásokban 23-25 adóköteles család. A dokumentumokban Kürth néven szereplő falu az 1680-as évekre elnéptelenedett. Valószínűleg nem a török, hanem a Bécset megsegítő Sobieski, lengyel király hadai telepítették ki a magyar lakosságot. Temploma a visszavonuló törökök dúlásának esik áldozatul. Néhány éven belül a falu újra benépesült, többek között szlovák betelepülőkkel. Az elsősorban szlovák gyökerrekkel rendelkező lakók mellé a 18. század második felében evangélikus jobbágyokat telepítettek, akik saját templomot emeltek a faluban.

A következő évszázadban több ura is volt a területnek, míg az 1800-as évek végére a Wilczek földbirtokos család kezébe került, akik kastélyt építettek a falu mellett. A 20. század első felére 900, többségében zsellér, cseléd és kisbirtokos lakosa volt a településnek. Mai nevét – Erdőkürt – is ekkor nyeri el.

A második világháború alatt a bombatalálatott kapott Wilczek-kastély megsemmisült, törmelékét széthordták, napjainkra nem maradt nyoma. 1966-ban új, 4 tantermű iskola, 72-ben faluház épült a településen, mely ma az önkormányzati hivatalnak ad helyet. A kastély egykori parkjának helyén, a Pálos Nővérek számára épített kolostort 1999-ben szentelték fel.

 
A kolostor és környéke

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Szervánszky Józsefné (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Szebenszkiné Palik Katalin (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 58%-a magyar, 41%-a szlovák, 1%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 0,4% németnek, 28,5% szlováknak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,1%, református 1%, evangélikus 34,4%, felekezeten kívüli 4% (13,8% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Erdőkürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Erdőkürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Erdőkürt Helységnévtár

További információkSzerkesztés