II. Ernő osztrák herceg

Stájerország, Karintia, Krajna hercege
(Ernest osztrák herceg szócikkből átirányítva)

II. Ernő (Bruck an der Mur, 1377 – Bruck an der Mur, 1424. június 10.), ragadványnevén Vas Ernő, stájer, karintiai és krajnai (belső-ausztriai) herceg, a Habsburg-ház rangidős tagja 1411-től.

II. Ernő

Osztrák herceg
Uralkodási ideje
1406   1424
ElődjeVilmos
UtódjaV. Frigyes, VI. Albert
Életrajzi adatok
UralkodóházHabsburg-ház
Született1377
Bruck an der Mur
Elhunyt1424. június 10. (47 évesen)
Bruck an der Mur
NyughelyeReini ciszterci apátság
ÉdesapjaIII. Lipót osztrák herceg
ÉdesanyjaViridis Visconti milánói hercegnő
Testvére(i)
Házastársa
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ernő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

III. Lipót osztrák herceg és Viridis Visconti milánói hercegnő harmadik fia volt. Apja halála után nagybátyja, III. Albert gyámsága alá került. 1401-ben elkísérte Rupert német királyt itáliai hadjáratára. Legidősebb bátyja, Vilmos halála után két fivérével, Lipóttal és Frigyessel együtt lépett trónra. Az 1406-os egyezmény értelmében Ernő kapta Stájerországot, Karintiát és Krajnát és Ausztria társhercege lett bátyja, IV. Lipót mellett, aki unokatestvérük V. Albert gyámja is volt. Ennek a gyámviszonynak a felbomlása polgárháborút eredményezett Lipót és Ernő között 1407-ben. A harcok egészen 1409 májusáig tartottak. Lipót 1411-es halála után ő lett a Habsburg család feje (mivel bátyja nem hagyott hátra utódot). Ő volt az utolsó herceg akit a hagyományok szerint koronáztak Karintia hercegévé. Ekkor vette fel a főhercegi címet. Ő volt az első Habsburg aki „törvényesen” viselte ezt a IV. Rudolf által kitalált címet.

Ernő folyamatos harcban állt Luxemburgi Zsigmond német királlyal 1412-től kezdve. Amikor 1417-ben a császár kiátkozta öccsét, IV. Frigyest, Ernő elsőként lépett fel Frigyes földjeinek birtoklási jogáért. Ám később szövetkezett öccsével és sikeresen megvédték Tirolt a császári előrenyomulástól.

Ernőt a reini ciszterci kolostorba temették. A Vas melléknevét csak halála után ruházták rá.

Családja és gyerekei szerkesztés

Első felesége Pomerániai Margit volt, második pedig Masoviai Cymburgis, aki kilenc gyermeket szült neki.

  1. V. Frigyes (1415. szeptember 21.1493. augusztus 19.)
  2. Margit (1416/171486. február 12.) 1431. június 3-án hozzáment II. Frigyes szász választófejedelemhez.
  3. VI. Albert (1418. december 18.1463. december 2.)
  4. Sándor (? – 1420)
  5. Rudolf (meghalt 1424 előtt)
  6. Katalin (14241493. szeptember 11.) 1447. július 15-én ment hozzá I. Károly baden-badeni őrgrófhoz.
  7. Lipót (meghalt 1424 előtt)
  8. Anna (? – 1429. november 11.)
  9. II. (III.) Ernő (? – 1432. augusztus 10.)

Fia, V. Frigyes örökölte Belső-Ausztriát, és 1457-ben Utószülött László halálával a Lipót-ág túlélte az Albert-ágat, és Ernő lett az összes későbbi Habsburg császár ősapja.


Előző uralkodó:
Vilmos
Ausztria hercege
14061424
Belső-Ausztriában
 
Következő uralkodó:
V. Frigyes és VI. Albert